A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott az egynapos betéti kamat 12,50 százalékos és az egynapos fedezett hiteleszköz kamat 25,00 százalékos szintjén sem, szintén egybehangzó döntés alapján. A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása összhangban van az árstabilitási céllal.
– Az elmúlt hónapban alkalmazott bankközi likviditást szűkítő eszközök hatékonyan erősítik a monetáris transzmissziót. A gyorsan változó kockázati környezetben a piaci stabilitás fenntartása is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – szögezték le.
Megerősítették, hogy az MNB az október közepén bevezetett eszközeit addig alkalmazza, ameddig a piaci stabilitás fenntartása és a kockázati megítélés alakulása indokolja.
– A jegybank a jegyzőkönyvben részletezte: a kamatfolyosó felső szélének korábbi 950 bázispontos emelésével az egynapos betéti gyorstender és devizacsere ügyletek szigorúbb kamatkondíciói emelik a rövid oldali kamatokat és megfelelően fejtik ki hatásukat a kamatérzékeny tőkeáramlásokra. A nem kamatérzékeny piaci folyamatok hatásait pedig a jegybank azon vállalása ellensúlyozza, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja a nettó energiaimport fedezésére felmerülő devizalikviditási igényt – fűzték hozzá.
Arra is kitértek, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának további növelése érdekében az MNB október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszközzel jelentősen szűkítette a bankközi forintlikviditást, amelynek több mint fele jelenleg már tartósan sterilizált eszközökben van lekötve. Néhány döntéshozó felhívta a figyelmet arra, hogy a swappiaci hozamok alkalmazkodása még nem teljes, a transzmisszió további erősítése a piactechnikai korlátok feloldásán keresztül valósulhat meg a következő időszakban.
A dokumentumból kiderült, hogy az ülésen a devizalikviditás biztosításának formális kereteit is tárgyalta és elfogadta a tanács. A devizapiaci egyensúly az európai energiaárak jelentős csökkenése és a hazai energiaigény egyre szélesebb körű alkalmazkodása következtében a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtásával is megőrizhető - jelezték.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a fizetési mérleg egyenlege a szeptemberi mélypontot követően várhatóan fokozatos javulást mutat. A grémium szerint a rendkívüli európai aszályhelyzet a következő hónapokban még várhatóan emeli az inflációt. A csökkenő világpiaci energiaárak, az értékláncok súrlódásainak enyhülése és a nemzetközi szállítmányozási költségek csökkenése ugyanakkor már a közelgő globális inflációs fordulatra utalnak - mutattak rá.
A jegybank várakozása szerint Magyarországon az infláció a következő hónapokban csökkenő ütemben, de tovább emelkedik: a fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5-14,5 százalék között alakulhat, 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az elhúzódó orosz-ukrán háború, az európai energiaválság és az általánosan emelkedő kamatkörnyezet a globális recessziós kockázatok további emelkedésének irányába mutat. Az MNB előrejelzése alapján a GDP 2022-ben 3,0-4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal bővülhet.
A kormány által bejelentett intézkedések várhatóan biztosítják a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését, így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken - írták egyebek közt a jegyzőkönyvben.
