Hol volt, hol nem volt... Ki ne ismerné ezt a tipikus mondatkezdést? Nemcsak a gyerekek, hanem mindannyiunk életében fontos a mese, amelyekben magunkra ismerhetünk, kapcsolatot találhatunk a lelki történéseink, a hétköznapjaink eseményei és a mese sztorija között. A kedvenc karaktereink belénk ivódnak, észrevétlenül a részünkké válnak, miközben nevelnek is.
– A mesét a gyermek szabadon élheti meg. Ez az a helyszín, ahol nincsenek falak, bármi elképzelhető és mindig van tovább: mindig lesz egy csodafa, amelyre fel lehet mászni; mindig lesz egy királylány, akitől a varázsfésűt el lehet kérni, mindig lesz egy királyfi, aki megment és utána el is visz – fogalmazott Gévai Csilla meseíró, illusztrátor.
A mesékben rejlő lehetőségek képesek túlmutatni a tényleges korlátokon. Gregor Éva óvodapedagógus többek között elmondta, hogy a pszichológia is alkalmazza a meséket, hiszen a jól ismert történetek és karakterek terápiás vagy önismereti eszközként is kiválóan működnek gyerekek és felnőttek számára, egyéni és csoportos formában egyaránt. A jó mesék univerzálisan használhatóak, mivel általános élethelyzeteket dolgoznak fel.
– A mesék nagyon sok olyan elemet tartalmaznak, amelyek lehetnek művészettörténeti alapúak vagy misztikusak. Megfoghatatlanak, hiszen a mesének nagyon fontos eleme az, hogy elvarázsoljon, csodát nyújtson nekünk. Utóbbira, erre a varázslatra vagyunk kíváncsiak, amikor a történetet hallgatjuk. A mese a gyermek egész személyiségét fejleszti – fogalmazott Gregor Éva.
Azt is hozzátette, fontos a gyermekeknek megmutatni a rosszat és jót, illetve ezek állandó harcát, valamint azt, hogy a legkisebb királyfi is mindig, mindenért megharcol. Ez arra tanítja a kicsiket, hogy kiálljanak magukért és lássák a hétköznapi csodákat, küzdelmeket egyaránt.
Szepsi-Szente Éva Kisanna beszédtanár megosztotta stábunkkal, hogy ő maga is ír meséket és nagyon fontosnak tartja az intelligens történetek olvasását a gyermekeknek.
– Minden mese egy külön világ, amely megteremti saját erkölcsi rendszerét és amelyben el lehet bújni. A főhős nem mindig jó, de jó az, amiért harcol. Fontos az is, hogy az adott mese kapcsolódjon az adott olvasóközönség világához. Nincs annál csodálatosabb, mint fogni egy könyvet és belebújni annak a világába. A mese végén abból a világból megerősödve lehet kibújni, amivel megint csak többek lettünk. Tudniillik a mesétől többek leszünk, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is – fogalmazott a beszédtanár.
