Az új Európai Írástudási Koalíció az iskoláktól és könyvtáraktól kezdve a tanárokon és szülőkön át számos szereplőt fogna össze a fiatalok írás- és olvasási készségeinek fejlesztéséért – írja az MTI.
Az OECD 2025-ös PISA-felmérésének eredményei szerint az Európai Unióban élő 15 évesek 31,3 százaléka nehezen ért meg egyszerű szövegeket.
A koalícióban iskolák, oktatási és képzési intézmények, könyvtárak és kulturális szervezetek, tanárokat, szülőket és diákokat képviselő egyesületek, valamint közigazgatási szervek vesznek részt.
A cél, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat és szakértelmüket, illetve szorosabbra fűzzék az együttműködést többek között a koragyermekkori készségfejlesztésben. Kiemelt terület lesz az írás- és olvasást tanító szakemberek képzése is.
A biztos szerint az európai szakértelem összefogásával az Európai Írástudási Koalíció erősítheti az együttműködést, és hatékonyabb fellépést tehet lehetővé az írás-olvasási készségek fejlesztésében.
Történelmi mélyponton a szövegértés
A 2025-ös PISA-mérésen a magyar 15 évesek szövegértésből és matematikából is az elmúlt 25 év leggyengébb eredményét érték el. Szövegértésből átlagosan 452 pontot szereztek, ami 21 pontos visszaesést jelent a 2022-es eredményhez képest, és szignifikánsan elmarad a 461 pontos OECD-átlagtól.
A romlás ugyanakkor nemcsk Magyarországot érinti 2022-es és 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos szövegértési eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek. A nemzetközi adatok alapján ráadásul nem egyszeri megtorpanásról van szó: a fejlett országok jelentős részében már évek óta romló tendencia figyelhető meg.
A PISA-adatokból az is látszik, hogy nemcsak az eredmények, hanem a diákok olvasási szokásai is változtak. Magyarországon 2018 és 2025 között 6 százalékponttal csökkent a figyelmesen és gördülékenyen olvasó tanulók aránya, miközben 5 százalékponttal nőtt azoké, akik kapkodva, felületesen dolgozzák fel a szövegeket. Az OECD elemzése az élményszerző olvasás visszaszorulását és a digitális olvasás térnyerését is kiemelte a lehetséges háttértényezők között.
Forrás: eduline.hu
