A teljes fővárosi Duna-parton élvezhető látványért 34 ezer pirotechnikai effekt felel, amelyeket 230 indítási pontról lőnek a magasba a Margit híd és a Petőfi híd közötti folyószakaszon, valamint a Szabadság és az Erzsébet hídon. A Dunán 7 folyami uszályról és 65 pontonról indítják a rakétákat. Idén újdonság, hogy a show keretében bengáli tüzek alkotnak úszó virágszőnyeget a vízen, ezen felül lézershow színesíti a műsort a Duna két oldalán, gazdagítva a Lánchíd és az Erzsébet híd látványvilágát.
A nemzet fővárosában megrendezett Szent István-napi tűzijátékot minden évben óriási érdeklődés övezi, ugyanakkor a nemzetközi rendezvényszakma is elismeri a sikerét. A Tűz és fények játéka rendszerint a magyarság sorsfordító történelmi eseményeit, mitologikus lényeit, genezisét mutatja be, egy-egy konkrét témakört alapul véve. Az alkotók idén is ezt a hagyományt folytatják: az ünnepi tűzijáték középpontjában az a meghatározó történelmi mozzanat áll, amikor Szent István király a Szent Koronát és Magyarországot Szűz Máriának ajánlja fel.
A hét tételből álló tűzijáték-show zenei aláfestéssel kísért látványepizódjait szöveges narráció köti össze, az egyes fejezetekben a nemzet születése, a vérszerződés és a honfoglalás meséje, a keresztény–pogány háborúk kora elevenedik meg, továbbá olyan, a magyarság múltját és jelenét meghatározó értékek, mint a hit és a remény.
A Tűz és fények játéka látványtervét a montreali tűzijáték-világverseny díjazottja, Seres Anikó álmodta meg, rajzolta és programozta Iványi Árpád és Réti Barnabás művészeti koncepciójára alapozva, míg a zenei aláfestést – amely a legnagyobb nemzeti klasszikusok műveiből építkezik – Elek Norbertnek köszönhetjük.
(X)
Forrás: LGR
