Mi következik a veszélyhelyzet megszűnése után?

2020. június 18. 07:36 | Varga Diána

Megjelent a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény, összeszedtük, hogy mindez mi mindennel jár.

Szerdán este jelent meg a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvény, illetve az annak megszűnésével járó, átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabály. 

Ennek értelmében megszűnt a március 11-én életbe lépett veszélyhelyzet. Atörvény rendelkezik több, az önkormányzatokat és nemzetiségi önkormányzatokat érintő módosításról. Marad a fizetési moratórium december 31-ig; a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, annak fennállása alatt lejáró szerződés szintén az év végéig hosszabbodik meg. A további részletszabályokat ide kattintva találja meg

 

Oktatás

Az általános és középfokú iskolákban június 26-ig meg kell szervezni a tanulók felügyeletét, legyen szó napköziről, szakkörről, sportfoglalkozásról, egyéni vagy csoportok korrepetálásról, tehetségfejlesztő foglalkozásról. A bejárósoknak biztosítani kell az elhelyezést. 

Külön passzus rendelkezik a szakképzésről: az iskola vezetőjének döntése szerint az idei tanév befejezhető távoktatásban vagy digitális képzésként. Az év végi jegyeket a diákok év közbeni teljesítménye alapján kell megállapítani, ugyanakkor teljesítettnek lehet tekinteni az évet, ha a diák a szakmai gyakorlatok legalább 60 százalékát év közben már teljesítette. A veszélyhelyzet miatt felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni; javító és pótvizsgát legfeljebb október végéig lehet tenni.

A felnőttképzésben akkor is lehet augusztus 31-ig táv- és digitális oktatásban képzést szervezni, ha ezt a jogszabály egyébként nem engedné meg.

A felsőoktatásban az, aki augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

 

Bérlés

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg. 

Önkormányzati lakásra vagy állami, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlanra kötött szerződés esetén, új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt megtett írásbeli nyilatkozata alapán a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik. 

 

Adózás

A TAO bevallási kötelezettége marad szeptember 30-a, ahogy a kisvállalati, a helyi iparűzési, az energiaellátókra vonatkozó adóbevallás és befizetési kötelezettség, valamint a soron kívüli innovációs járulék megállapítása, befizetése esetén is.

A szociális hozzájárulási adót – bizonyos feltételek teljesülésével – márciusra, áprilisra, májusra és júniusra nem kell befizetni. A járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Kevesebb rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak, és az év második, harmadik és negyedik negyedévére nem kell előleget fizetni erre a hozzájárulási formára. 

Marad a katás vállalkozások aókedvezménye június végéig. Azoknak, akik március 1-ig adótartozást halmoztak fel, pótlékot nem számítanak fel, de késedelmit igen, ha a vállalkozó nem fizeti időben a részleteket. 

A turizmusban év végéig nem kell befizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást és az idegenforgalmi adót. 

 

Foglalkoztatás

A keresetpótló juttatásokat a veszélyhelyzet megszűnése után a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben folyosítják. 

A munkaügyi központban a következő 15 napban még nem kell megjelenni személyesen. 

Azok után, akik munkahelyi gyermekfelügyeletet vállaltak, júniusig csak egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.

A Széchenyi Pihenő Kártya esetén a szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint, a vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, a szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, más munkáltató esetében évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll, a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Április 22-től december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

 
Júliustól fizetni kell a parkolásért

Érintésmentes, kártyás fizetés esetén év végéig marad a 15 ezer forintos limit, eddig az összegig nem kérnek majd PIN kódot. 

Július 1-jéig nem kell parkolási díjat fizetni.

A vendéglátóhelyeknek szeptember 1-ig nem kell közterület-használati díjat fizetniük. 

 

Szociális ágazat és egészségügy

A március 11-e után és június 30-a előtt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság meghosszabbodik augusztus 31-éig. Az ebben az időszakban lejáró közgyógyellátásra való jogosultság is meghosszabbodik augusztus végéig.

A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt gyermekgondozási díjra és a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság június 30-ig hosszabbodik meg. 

A fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények épületében egyidejűleg tartózkodó ellátottak száma július 31-éig nem haladhatja meg a bejegyzett férőhelyszám 50 százalékát, a nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében is nyújthatják a szükséges ellátást.

Az egyelőre december 31-ig élő egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátási jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni, az ellátási érdeknek eleget téve a személyi és tárgyi feltételektől ideiglenesen eltérhet a fenntartó, bizonyos szolgáltatások szüneteltethetők; a házi segítségnyújtásban az új belépőkkel személyi gondozásra megállapodást kell kötni, az egészségügyi válsághelyzet időszakát pedig nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor. 

Az idősotthonokban egyébként –  látogatási tilalom esetén, annak időtartama alatt – a dolgozóknak 24 órás műszakot is elrendelhetnek, de utána 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. 

A gyógyszertár kiadhatja a gyógyszereket azoknak, akik a beteg tb azonosítóját közlik, illetve saját személyazonosságukat hitelt érdemlően igazolni tudják. 

 
Utazás

Ha valaki lemondta az utazását a járvány miatt, az utazási csomag ellenértékeként befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett az utazásszervező utalványt bocsáthat ki, hogy ezt elfogadja-e az utazó, arról 15 napon belül kell nyilatkoznia. Ha nem fogadja el, akkor az addig befizetett összeget visszakapja. Az elfogadott utalvány átruházható, de csak közeli hozzátartozóra.

 

Okmányok

A veszélyhelyzet idején lejárt és annak megszűnését követő 15 napon belül lejáró okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig még érvényesek. 

További programok »

FEL