1970 májusában, a hetedik szülinapját követően néhány nappal egyszer csak arra ébredt, hogy nagyon fáj a háta egyik oldala. A szülei azonnal bevitték a csabai gyerekkórházba, majd a felnőttbe, ahol egy hétig vizsgálták, de nem tudták megállapítani, hogy mi a baj. Majd mentővel felutaztak a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházba, és a mintavételt követően kiderült, hogy rosszindulatú daganat van az egyik veséjében.
Azt követően el kellett távolítani a beteg szervet, és kemoterápiás kezelést kapott. A kistársaival szerencsére egyáltalán nem fogták fel a probléma súlyát: a kórteremben jókat nevetve, egymás hajtincseit húzogatták ki. A szüleinek azt mondták, kábé egy százalék, hogy…
Azóta is hálával tartozik a fővárosi Horváth József főorvos úrnak, aki nem fogadott el pénzt, de annál jobban rajongott a Csabai kolbászért.
Majdan csak két hó hátránnyal, novemberben kezdhette el a másodikat, de így is a legjobb tanuló volt: 4,9-cel végezett. A legnagyobb bánatára azonban fel volt mentve tesiből. (Miközben ma is naponta, vagy 40-50 kilométert teker.)
Nyolcadikos korában a fejébe vette, hogy sportriporter lesz (példaképei Vass István Zoltán, Novotny Zoltán voltak), de sajnos a Rózsa Ferenc Gimnáziumba nem vették fel (végül is a Szlovák gimibe jelentkezett).
A sport iránti lelkesedését ellenben semmi nem tudta elvenni. Már gyerekfejjel falta a meccseket, és sírógörcsöt kapott, ha kikapott a Csaba.
Amikor ’74-ben a lilák felkerültek az NB I-be, az apukája megígérte, hogy minden meccsre kimennek. Azonfelül mindenevő: foci, kézi, röpi és a többi; de ha egy meccsen mínusz 20-ra áll a Csaba, ugyanúgy gőzerővel szurkol nekik.
Apropó, röplabda, jó 10 esztendeje a BRSE ultrája, motorja, mobilszurkolója (egyszer jó 550 kilométerre, Mariborba is elkísérte a csapatot). Mi több, óriási mobilos – főleg a Bencsik-Cserháti-Vikidál korszakot komálja.
***
És ami a lényeg: a Postás Példakép-díjra a lakosság jelöli a kedvenc kézbesítőjét. (Tehát nem ő nyomult.) A fővárosi centrumból egy netes-fórumon arra kérték az embereket, hogy írjanak egy szöveges jellemzést az imádott postásukról. Például: „Szeretem Bandit, mert mindig előre köszön”, vagy „Örülök hogy többször harapta meg a kutyánkat, mint a Berci blöki őt”.
Idén 600 kedvencet jelöltek, ebből egy szakmai zsűri választotta ki az első hatot (Bandi 2017-ben is benne volt az első hatban). Továbbá két éve 30-40, most 300-400-at szöveges jelölést kapott. Ami ellenben rossz, hogy a három héten keresztül, egy ember, akár napi százszor is szavazhat a postására.
Noha az újságíró-iskolákban az a szlogen, hogy nem az a hír, ha a postást megharapja a kutya, hanem, ha a postás harapja meg a kutyát. Bandi elmondása szerint csak az előbbi fordult elő vele – sajnos többször is.
Marci
