Ez azért is nagy előrelépés, mert most először választottak egy vízhez kötött életmódú ragadozót, és ezzel együtt a vizes élőhelyek védelme is fókuszba kerülhet.
Mint köztudott, minden ismert állat- és növényfajt egy kéttagú latin elnevezéssel látnak el, és ez az ismeretlen, „idegen világ” sokszor ijesztő a laikusok számára. Azonban a vidra esetében más a helyzet! Fekete Istvánnak köszönhetően – 2020. 06. 23-án volt halálának 50. évfordulója! – a vidra latin neve minden magyar ember számára a világ legtermészetesebben csengő elnevezése, hiszen ki ne ismerné Lutrát!
A vidra vizeink egyik csúcsragadozója, elsősorban halakat fogyaszt, de bármilyen állati eredetű táplálékot megeszik, amihez hozzájut pl.: kétéltűeket, madarakat, kisemlősöket. A fiatal egyedek előszeretettel fogyasztanak gerincteleneket is: csigákat, kagylókat, férgeket, vagy rovarokat. A fiatalok nagyon sokáig, akár egy évig is az anyukkal maradnak, és ez idő alatt eltanulják a vidralét minden csínyját-bínját. Ez az emlős minden porcikájában a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Testfelépítésére jellemző, hogy áramvonalas, torpedó alakú testét rendkívül dús, jó hőszigetelésű szőrzet borítja, mely vízhatlanságot is biztosít számára. A bőre alatt nem halmoz fel vastag szigetelő zsírréteget, ezért sok időt tölt bundájának gondozásával és víztaszító állapotának fenntartásával. A vadászathoz szükséges gyors úszását az ujjai között feszülő úszóhártyák segítik. Hosszú bajuszszálait érzékelésre használja, és a zavaros, átláthatatlan vízben is könnyen megérzi az akadályokat, valamint a zsákmányt, és nagyon gyorsan és ügyesen navigál. Természetes ellensége nem nagyon van, viszont ha sok a róka és a kóbor kutya a területen, azok zavarhatják.
Egy ragadozó jelenléte, ökológus szemmel nézve, elegendő táplálékot, és aránylag zavartalan környezeti viszonyokat jelez. A vidra, mint minden egészséges ökoszisztéma ragadozója, a sérült, gyengébb, illetve idegenhonos inváziós halak és rákok pusztításával az élővizek őshonos élővilágának fennmaradásához is hozzájárul. Azok a vizes élőhelyek, ahol vidra nyomait láthatjuk, vagy szerencsés esetben őt is megpillanthatjuk, biztosan nem halottak. Az eurázsiai vidra Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft. Zavarása, veszélyeztetése, vagy elpusztítása jogszabályba ütközik, szélsőséges esetben akár börtönbüntetéssel is sújtható.
Régebbi korok irodalmát tanulmányozva kiderül, hogy ezt a csodálatos állatot gonosz ragadozóként kezelték, és sajnos tűzzel-vassal pusztították az elmúlt évtizedekben. Ez a szemlélet a halászok körében, sajnos még ma is divatos, de reméljük, hogy ezen sikerül a „2020. év emlősének” változtatni, ha beengedjük őt a szívünkbe!
Váncsa Klára ökológus, Munkácsy Mihály Múzeum
