Mesélő múzeum: Kuláküldözés

2021. július 18. 17:25 | behir

Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. Péter és Pál napja, amely a hagyomány szerint a betakarítás kezdete, a parasztság ünnepe volt.

A második világháborút követően Magyarország a felszabadítóként megjelent szovjet hadsereg megszállása alá került. Ám hamarosan a sztálini rendszer követése is megmutatkozott országunkban a Moszkvából delegált magyar kommunista vezetők közreműködésével. Az 1948-ban tartott egyesülési kongresszuson létrejött az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja, a párt élére főtitkárnak Rákosi Mátyást választották. A kommunisták megkezdték a tisztogatást, az 1945-ben létrehozott titkosrendőrséget már korábban is a kommunisták irányították, ezt követően még inkább a hatalom megszerzésének eszközéül szolgáltak. 1948-ban Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) nevezték el. Az ÁVH tevékenysége nyomán tízezrek kerültek börtönbe, bitófára vagy kényszermunkatáborba, a magyar gulágra, Recskre vagy akár a Szovjetunióba.

Megkezdődött az államosítás, mintaként a szovjet gazdaságot vették alapul. A sztálini diktatúrának célja a társadalom kiszolgáltatottságának elérése, melyet valamennyi gyár, üzlet, kereskedés államosításával ért el. Áruházakat, bankokat, műhelyeket, termelőüzemeket vettek állami tulajdonba, természetesen a vezetők mindenhol párthű személyek lettek.

Megindult a tervgazdálkodás, melyet öt évben határoztak meg.

A mezőgazdaság sem maradt ki az államosításból, melynek célja a parasztság tönkretétele volt a beszolgáltatásokkal, az adóterhek növelésével. Szovjet mintára kollektivizálással termelőszövetkezeteket hoztak létre. Mint tudjuk, Békés megye az ország éléskamrája, hiszen ezen a részen a legnagyobb a mezőgazdasági termelés. Így volt ez akkoriban is, az 1945-ben létrehozott földreformnak köszönhetően megerősödött a gazdák magántulajdonosi tudata, az önállóság érzete is, így sokkal keserűbb volt a termelőszövetkezeti rendszer bevezetése. A karhatalom folyamatos fenyegetésével elérte, hogy a parasztok földjei önként vagy kényszerrel, de a tsz-be kerüljenek. A 25 hold vagy annál nagyobb földdel rendelkező gazdákat kulákoknak titulálták. A kulák szó orosz eredetű. Jelentése eredetileg ököl, emellett zsíros paraszt, nagygazda, nyerészkedő, zsugori ember. A kommunista vezetés szerint a kulákok a termelőszövetkezeti rendszer bevezetésének gátjai voltak. Megindult a beszolgáltatási kötelezettség, amit ha valaki nem teljesített, azt a rendőrség segítségével hajtották be, ez a mindenki számára ismert padlássöprés. Folyamatosak voltak a megfélemlítések, brutális megverések. Sokan megtagadták a beszolgáltatási kötelezettséget, felhagytak a mezőgazdasági munkájukkal, a földjeik parlagon maradtak, így az 1951-es évre áruhiány lépett fel, ami a jegyrendszer bevezetését eredményezte. A Rákosi-kor bűnei megbocsáthatatlanok. Az áldozatok, a szenvedők emlékének ébren tartása, a megemlékezés, a kegyeletteljes tisztelgés nem feledhető kötelesség.

Nézzünk Békés megyei példákat a diktatúra kulákellenes írtóhadjáratából.

  • Kővári Sámuel mezőberényi 25 kat. holdas gazda 1 év 6 hónapot kapott, miután akaratlanul 1 zsák zsizsikes (fertőzött) búzát tett sokzsáknyi beszolgáltatott búzája közé. Anyósa, akivel együtt teljesítette a beszolgáltatást, a zsizsikes búza miatti nyomozás közben félelmében felakasztotta magát.
  • A köröstarcsai Molnár Sándort (emberséges, jó gazda volt) 1950 júliusában statáriális perbe fogták, mert állítólag gyújtogatott, s majdnem leégett a tsz szomszédos földjén számos kazal. A valóságban Molnár egy gyerekkel szalonnát sütött, kis darab tarló fogott tüzet, melyet gyorsan eloltottak. A teljesen alaptalan vád alapján dr. Sárkány György bíró (1945 után két-három évig Békés megyében népbíróként inkább bosszúhadjáratot folytatott, mint jogszerűen ítélt) halálra ítélte a sok, de silány földdel rendelkező vádlottat, akit a békéscsabai tanácsháza udvarán akasztottak fel Szegediné tanácselnök hisztérikus öröme közepette. Az egyetlen tanú a szalonnasütésben közreműködő 10 éves gyerek volt, aki az eljárás alatt végig az ÁVH kezében volt, s betanult vallomást adott elő. Molnár Sándor sógora, akit a nyomozáskor zaklattak, megvertek, felakasztotta magát. A történtekről évtizedekig nem volt szabad beszélni. Molnár Sándor családjában is hosszú ideig hallgattak arról, mi történt a köröstarcsai férfival, akit jeltelen sírba temettek Békéscsabán.

Forrai Márta, történész

További programok »

FEL