Mesélő múzeum: A zöldforradalom, barnaforradalom – az alkalmazkodás művészete

2020. január 18. 10:16 | behir.hu

A klímaváltozás folyamatai és hatásai ma már nemcsak a tudósok szerint tagadhatatlanok. Nap mint nap érezzük, hogy az időjárásban bekövetkező meglepően hirtelen változások nem a megszokott rend szerint történnek.

Azonban, ahelyett, hogy ezen kesergünk, és divatos kifejezéssel élve „klímadepresszióba” esnénk, inkább arra fordítsuk a fejünket, ahonnan a megoldások jöhetnek. Mert az a jó hír, hogy lehet javítani a már-már reménytelennek tűnő folyamatokon.

Az egyik kulcsfontosságú terület az emberiség fennmaradása szempontjából az élelmiszertermelés. A világ minden táján, már Magyarországon is, megjelentek az újítók, a hosszú távon gondolkozók, számos ötlettel és kísérlettel ezen a téren. Íme néhány példa a szokatlannak tűnő lehetőségek közül.

A „barnaforradalom” a talajmegújító mezőgazdaságot jelenti, vagyis a szántás nélküli földművelést („no till”=szántás nélküli technológiát), amely a takarónövények meghagyásával egészül ki. Ebben az esetben a betakarítás után nem hagyják parlagon, hanem bevetik a földet, és télen ezek a takarónövények lefagyva zöldtrágyaként táplálják és javítják a talajt. Ezt követően, vetés előtt, a talajt nem forgatják meg, mint a hagyományos szántás esetében, hanem lazítják 30-40 cm-es mélységben. Ilyen módon megmarad a széntartalom és a nedvesség nagy része a talajban. Ez a technológia már több földrészen is kimutathatóan bizonyította hatékonyságát az elsivatagosodó területek feljavításában.

Egy másik módszer az agroerdészet, ami a fás növények és a mezőgazdasági növényi kultúrák együttes termesztését jelenti egy adott területen. Ennek egy továbbfejlesztett vállfaja, ami valójában az ősi módszerekhez nyúl vissza, a fás legelők újraélesztése. A silvopasture-nek nevezett módszer ugyancsak a kizsigerelt talajú területeket tölti meg újra élettel. A fás legelők átmenetet képeznek a fátlan gyepek és az erdők között, és az a lényege, hogy egy területen valósul meg az erdőgazdálkodás, a növénytermesztés és az állattenyésztés.

Remélhetőleg ezek a lehetőségek választ adnak a jövő élelmezési gondjainak megoldásához, és a környezetünk élhetőbbé tételéhez. Amennyiben közelebb szeretnénk kerülni ennek megvalósításához, kezdhetjük azzal, hogy tevékenyen csatlakozunk a faültetők lelkes csoportjához. Ennél jobb módszer nem létezik!

Váncsa Klára ökológus

Munkácsy Mihály Múzeum

További programok »

FEL