Elfogultság nélkül mondom – tudom, gyanús, ha egy beszámoló így kezdődik –, egy ilyen programhoz nemcsak az időpont, de a helyszín is tökéletes, hiszen Schéner Mihály legautentikusabb játszóterénél nem is lehetne klasszabb helyszín, mint a Meseház udvara.
Galéria
Az egyik színtéren a Schéner100 játszóházban bábkészítés, a másikon az Alkoss, ne halmozz! játszóházban erdei gomba varrása zajlott. A muzikális lelkeknek azonban hangszersimogató játszóházat üzemeltetett a teljes hangszerarzenállával felálló, a Sepsiszentgyörgyről érkezett Ségercz Ferenc népzenész. (Feri még az előző napi meseházi koncertjükből lopta át a svungot, amelyet először a gyerekeknél, később néhány nóta erejéig vendégként a Pupában is kamatoztatott.)
Míg a Mese-kamrában a hamuban sült pogácsa és a meseházi citromfű tea készült, addigra már a zenekar is javában hangolt. És bummm! Beindult a móka. A virtuális deszkák előtt valakik széken ülve (néhányan már jóval a kezdés előtt lefoglalták a legjobb helyeket), más állva, futva, ugrálva és repülve lejtette át az ór(i)ás műsort.
És hipp-hopp öt óra lett.
Mindenki el. A gombák hazamentek.
Végül Pálinkás Tomi bezárta a vaskaput.
