Fékre lépett az albérletpiac áprilisban a márciusi élénkülés után: a bérleti díjak országosan 0,2 százalékkal emelkedtek, Budapesten pedig 0,1 százalékkal csökkentek a lakbérek az előző hónaphoz képest, szemben az márciusi 1,6-1,6 százalékos emelkedés után. Vagyis az egy hónappal korábbi drágulást lényegében stagnálás követte a KSH–ingatlan.com lakbérindex friss adatai szerint. Éves összevetésben országosan 6,5, Budapesten pedig 4,9 százalékkal drágultak a kiadó lakások.
Budapesten tehát 5 százalék alá csökkent az éves drágulás üteme. Utoljára ilyenre 5 éve volt példa a covid idejében, és ez a szerényebb lakbéremelkedési tempó eddig csak a tőlünk nyugatabbra fekvő országok érettebb és kiszámíthatóbb albérletpiacaira volt jellemző.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly ősz óta az Otthon Start program rengeteg bérlőt szívott ki az albérletpiac keresleti oldalról, illetve befektetői szempontból sem olyan vonzó már a lakáspiac, mint egy évvel ezelőtt. Országosan összesen közel 17 ezer kiadó lakás volt a piacon az ingatlanportál szerint, ezek több mint 60 százaléka budapesti ingatlan, közel 25 százaléka pedig a vármegyeszékhelyeken található. A budapesti albérletdinamikát szintén alátámasztja, hogy a fővárosi kínálat tavaly májushoz képest és az idei év elejéhez képest is bővülni tudott.
Debrecen a legdrágább megyeszékhely, Békéscsaba a legolcsóbb
A megyei jogú várások közül Érden a főváros közelsége miatt 232 ezer forint a medián, Esztergomban pedig 220 ezer forinttal számolhatnak a bérlők. A megyeszékhelyek közül Debrecenben 220 ezer forint volt a medián lakbér, Győrben 200 ezer, Szegeden 190 ezer, Székesfehérváron 185 ezer, Veszprémben 180 ezer, Pécsen 170 ezer forint ugyanez. A legolcsóbb megyeszékhely Békéscsaba, ahol az átlagos bérleti díj jelenleg 115 ezer forint havonta.
Forrás: portfolio.hu
