A katolikus egyházban a hívők az egyház összes szentjére emlékeznek és ünneplik őket november elsején. Másnap pedig különösen azokért imádkoznak, akik a tanítás szerint még a tisztulás állapotában vannak, ilyenkor az elhunytakért könyörögnek. Czank Gábor plébános kiemelte, hogy a katolikusoknál egy kicsit más a halottakért való imádság.
– Mi úgy tartjuk, hogy a holtuk után is tudunk az imáinkkal segíteni rajtuk. Más vallású keresztények testvéreink csak emlékeznek a halottaikra, mi úgy tanítjuk és tartjuk, hogy az imáinkkal tudunk az ő túlvilági sorsukon segíteni, hogy a tisztítótűzből, mihamarabb a Mennyországba jussanak – tette hozzá a plébános.
A Békéscsabai Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze kifejtette, több száz éves hagyomány, hogy ilyenkor kilátogatunk a temetőkbe és megemlékezünk az elhunytakról. Verasztó János úgy fogalmazott, hogy a gyertyaláng emlékeztet bennünket a mulandóságra és az örök életre is.
– A halállal kapcsolatos gondolataink, a halálhoz való viszonyunk elárulja, hogy kik vagyunk, és nekünk evangélikus keresztényeknek van reménységünk, hiszen hisszük, amit Jézus így mondott: aki énbennem hisz, annak örök élete van. Ennek a csodálatos vígasztaló igének a jegyében szoktunk mi is összejönni mindenszentekkor és halottak napján – fűzte hozzá az igazgató lelkész.
A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való megemlékezéssé. Az emberek ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére.
