Még mindig sok az elhízott gyermek, de számuk nem növekedett

Nemrégiben rendeztek konferenciát a témában, ahol az egészségügyért felelős államtitkár, Horváth Ildikó azt mondta, a mindennapi testnevelés és a menzareform bevezetése is hozzájárult a pozitív eredményekhez.

 A Táplálkozás, Életmód és Testmozgás (TÉT) Platform konferenciáján szóba kerültek a 2010-es és 2016-os adatok is, amelyekből levonható a következtetés, miszerint a gyerekkori elhízás mértéke megtorpant Magyarországon. Ennek ellenére még mindig elmondható, hogy minden negyedik-ötödik magyar gyerek bizony túlsúlyos vagy elhízott – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Emellett egy másik súlyos jelenséggel is szembesülnek a hazai szakemberek, ez pedig az alultápláltak számának növekedése, amely a nagyobb lányok esetében több mint riasztó: 15–16 százalék. Antal Emese szerint az is baj, hogy a normál testalkatú gyerekek száma csökken.

Míg a soványság térhódítása a média hatásának is köszönhető, vagyis a reklámok azt üzenik nekünk, minél soványabbak vagyunk, annál szebbek is, a kövérség okai inkább az anyagiakban keresendők, jellemzően a szegényebb társadalmi rétegek körében okoz nagyobb problémát, hiszen ők azok, akik az olcsóbb, de annál kalóriadúsabb élelmiszereket engedhetik meg maguknak.

 

Családi példa

 

A családi példától nem lehet elvonatkoztatni: a gyerek elsősorban azt utánozza majd, amit otthon lát. Ha azt látja, hogy a szülő figyel a tápanyagbevitelre, mozog, és megválogatja, mit eszik, ő is így tesz majd. Sokan a genetikára hivatkoznak, hogy azért kövérek, de ez csak körülbelül 25 százalékban jelenthető ki – mondta a szakértő.

Jó, ha tudjuk: az egyik szülő kövérsége esetén ötven százalék, mindkét szülő kövérségekor 75–80 százalék az esélye annak, hogy a gyerek is súlyosabb lesz a kelleténél, azonban ez nem törvényszerű.

A gyerekkori elhízásnak azonban van még egy másik érdekes vetülete: a kutatásokból az derült ki, a szülők iskolai végzettsége nagyon is számít, minél iskolázottabb a felnőtt, annál kevésbé lesz elhízott ő is és később a gyermeke is.

 

Archív fotó: MTI

 

A gyerekek tudják, mit kell tenniük

 

Antal Emese azonban azt mondja, van remény, mert tapasztalataik szerint a gyerekek szeretnek mozogni, ha azt kérdezik tőlük, mi tehetnének még az egészségükért, elsőként a több sportot, mozgást említették. Nem így a felnőttek, akiknél működik a kifogásmenedzsment, ők első helyen a több pénzt emelték ki, majd az akaraterőt, és csak a lista ötödik helyén szerepelt az, hogy vegyenek egy kondibérletet, és eljárjanak többet mozogni.

Antal Emese egyébként azt javasolta, hogy a gyerekek étrendjének összeállításakor ne feltétlenül a kalóriát számoljuk, hanem figyeljünk oda a következőkre: az étkezés felét lehetőleg a zöldség és gyümölcs tegye ki, de ügyeljünk rá, hogy zöldséget vagy gyümölcsöt minden étkezéskor egyen a gyerek.

Trendivé kell tenni a gyümölcs és zöldségfogyasztást. Járjunk együtt piacra, vonjuk be a gyerekeket az ételkészítésbe, akár úgy, hogy zöldségállatokat faragunk, amelyek a tányérunkat díszítik étkezéskor.

Gabonafélék, tojás, hal és hús is szerepeljen a kínálatban, valamint tej, tejtermék, amiből a gyerekeknek napi szinten félliternyit kellene elfogyasztaniuk.

 

Megelőzés, felfedezés

 

A túlsúlyos gyerekek kiszűrése az általános iskolában elkezdődik, de sajnos már óvodáskorban is sok a kövér gyerek – mondta Szabó Ildikó, a Bethesda Gyermekkórház főorvosa. Vizsgálatokra irányítják őket, elbeszélgetnek a szülőkkel, de a gyerekekkel is, valamint összeállítanak egy megfelelő diétás étrendet. A kórházban dolgozó dietetikusok nyári tábort is szerveznek a gyerekeknek, ott a konyhatechnikát is elsajátíthatják. Azon kívül a helyes tornát is begyakoroltatják velük, mert nagy túlsúllyal nem lehet azonnal megerőltető gyakorlatokat végezni.

Azonban Szabó Ildikó is megerősítette, hogy családi támogatás nélkül kódolt a diéta sikertelensége. Márpedig a doktornő tapasztalata szerint sok szülő lehetetleníti el a gyerek erőfeszítését, vagy azért mert nem tudja, de még inkább, mert nem akarja megváltoztatni a család táplálkozási szokásait. Ez különösen azokban a családokban fordul elő, ahol a szülők is túlsúlyosak.

 

Súlyos következmények

 

A gyerekkori elhízásnak már gyerekkorban is nagyon súlyos következményei lehetnek: inzulinrezisztencia, amiből 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki, magas vérnyomás vagy mozgásszervi megbetegedések. Azért életbevágó már gyerekkorban beavatkozni, mert ha fiatalkorban nem sikerül normalizálni a testsúlyt, a gyerekből nagy valószínűséggel beteg és kövér felnőtt lesz.

Jelenleg ott tartunk, hogy az elhízás mértéke tíz év alatt 12 százalékról 17-re növekedett, és a 2-es típusú diabétesz is gyakrabban jelentkezik. A szakember szerint elsősorban a luxuskalóriákat kell felszámolni, a reggelire csomagolt zsíros péksüteményeket, a cukros üdítőket, teákat, és el kell érni, hogy a gyerekek szomjoltásnak a vizet minél korábban elfogadják.

 

Fontos a pszichés állapot

 

Szabó Ildikó megemlítette a gyerekek pszichés támogatását, aminek hiányában megint csak nehéz lesz az életmódváltás – mert ezekben az esetekben erről van szó, nem pedig kampányszerű beavatkozásról. Ezek a gyerekek általában depressziósak, magányosak, kiközösítve érzik magukat, mert a gyerekközösségekben inkább barátkoznak más fogyatékkal élővel, mint egy kövér társukkal.

Azt kell erősíteni bennük, hogy nem a külsejükkel van baj, hanem azzal, amit egészségükben a túlsúly okozhat. El kell magyarázni neki, hogy a környezetüktől függetlenül is lehetnek sikeresek, amikor már nemcsak az evés jelenti az egyetlen örömforrást az életben.

Forrás: hirado.hu/Matyasovszky Nóra

 

Megosztás:

Címke: , , , ,