Farkas Tamás először 2009-ben, a melbourne-i táncegyüttes meghívására, uszkve hat hónapot töltött az ausztrál világvárosban. Leginkább az ott élő magyaroknak tanította a szépséges táncukat. Noha az ország lenyűgözte, ám szerencsénkre szívét s lelkét hazahúzta a csabai táncparkettek világa. Azt követően még háromszor teljesítette ezt a csöppet sem hálátlan kulturális missziót. A legutóbb, február végén azonban tizenegyed magával érkezett a kenguruk földjére.
(Forrás: Farkas Tamás)
– A Victoriai Magyar Szövetség és a Melbourne-i Magyar Kulturális Központ meghívására utaztunk ki Ausztráliában – meséli. – Először a háromnapos Hungarofesten, a déli félteke legnagyobb, közel négyezer látogatót bevonzó, magyar kulturális gasztrofesztiválján mutatkoztunk be. A rendezvényen gyermekprogrammal, hangszerbemutatóval, hangszersimogatóval, folklór műsorral kápráztattuk el az érdeklődőket. Azért fogalmazok így, mert szó szerint falták a műsorunkat. Táncosaink sziporkái mellett, a Talléros zenekar autentikus muzsikájától „ájultak el” a vendégek.
Azt követően az ott működő kulturális magyar intézetekben különböző táncházakat szerveztek. Illetve helyi színjátszókkal, néptáncosokkal, zenészekkel összepróbáltak egy március 15-ei táncszínházi műsort. A történet az 1848. március 15-ei és az 1849. október 6-ai közti időintervallumot öleli fel. A darabor március 19-én mutatták be.
Persze a táncon kívül jutott idejük egyéb kulturális nyalánkságokra is. Többek között a The Lume Melbourne-ben megtekinthették a Monet & Friends című ledfalakon bemutatott megatárlatot. Tamás szerint már emiatt érdemes volt elutazni. S lévén, ahogy fentebb írtuk, a kenguruk földjén jártak, így simogattak is és fogyasztottak is kengurut. (Miért, mi nem eszük meg a szarvasainkat?)
És ugye évek óta nincs eldöntve, hogy a tánc kultúra-e vagy sport… Tény, amit a tabánosok a deszkákon előadnak, az élsport. Ebből kifolyólag nem nagyon okozott nekik gondot, ha bőgőstül a hegyet másztak vagy épp az óceánban szörföztek.
– A szörfözés előtt a trénertől azt az ukázt kaptuk, hogy „Ne lepődjetek meg, ha olykor-olykor cápával is találkoztok!”. Ugyanis a cápák jelenléte mindennapos, a támadásaik pedig minimálisak – fűzi hozzá.