A hétvégén rendezték meg Medgyesegyházán a már hagyománnyá vált dinnyefesztivált. A fesztivált megelőzően Nagy Bélával, Medgyesegyháza polgármesterével a 7. Tv Művészbejáró című műsorában Varga Diána műsorvezető beszélgetett.
– Medgyesegyháza az egyik legnagyobb dinnyetermelő vidék. Innen jött a fesztivál ötlete is?
– Igen. Közismert, hogy Medgyesegyházán mindig is nagy hagyománya volt a dinnyetermesztésnek. Különösen büszkék vagyunk a kreatív, innovatív medgyesegyházi gazdákra, hiszen az is egy fontos tény, hogy a legmagasabb termelési kultúrát a dinnyetermesztésben Medgyesegyházán érték el a gazdák. Itt lett meghonosítva a talajtakarás, a fóliaalagutas termesztés, a csepegtetőöntözéses módszer, ami mind-mind egy korszerű mezőgazdasági termelőtevékenység, és erre rendkívül büszkék vagyunk.
– Ebből fejlődött ki egy egész fesztivál is.
– Így van. A rendszerváltás után merült fel, mindjárt az első években, hogy legyen ilyen. Ilyen hagyomány korábban nem volt, hanem inkább települési napokra került sor. A világ boldogabb részein már a húszas, harmincas évektől kezdve rendeztek tökfesztivált, dinnyefesztivált, szilvafesztivált, és minden olyan növényi kultúrát megünnepeltek, ami valamilyen módon átszövi az ott élő emberek életét, és a mindennapjait meghatározza. Így jutottunk el mi a dinnyefesztivál ötletéhez, amit idén már huszonharmadik alkalommal rendezünk meg, és ez egy különleges alkalom minden évben.
– Több évtizedes múltja van ennek a fesztiválnak. Ez mennyire jelent presztízst, hiszen a megyében az egyik legrégebbi fesztiválról van szó?
– A dinnyefesztivál Békés megye első fesztiválja, ezt követően jelent meg a kolbászfesztivál, és egyéb más hasonló fesztiválok. Természetesen nagyon nagy kihívás. A résztvevők és az idelátogatók révén mindig nagy nyilvánosság övezi a fesztivált. Nem könnyű megfelelni ennek az igénynek. Annál is inkább, hiszen mi egy relatíve kis település vagyunk, tehát szerény források állnak rendelkezésünkre. Általában pályázati forrást nem kapunk erre, tehát a saját forrásainkra, illetve a lelkes, de szerény teljesítőképességgel rendelkező támogatóinkra szorulunk. És az is egy fontos dolog – ebben is egyediek vagyunk – hogy a medgyesegyházi dinnyefesztiválnak nincsenek hivatásos rendezői, hivatásos lebonyolítói, nincsenek olyan mozgatói, akik valamilyen közvetett, vagy közvetlen díj, munkabér, vagy más tiszteletdíj ellenébe látják el a feladataikat.
– Összefog az egész település?
– A település jelentős része összefog. Farkas Gyula képviselőtársam, kollegám, aki a művelődési ház vezetője, már 23 éve teljesen önzetlenül szervezi meg fiatal, tehetséges önkéntesekkel ezt a dinnyefesztivált. Hangsúlyozom, hogy vannak ennél komolyabb, rangosabb fesztiválok, de ez a miénk, mi erre vagyunk képesek, ennyire futja teljesítőképességből, és a szerény anyagi forrásból. Nagyon büszkék vagyunk erre a fesztiválra, mert ezt önerőből valósítjuk meg. Még az ott felhasznált dinnyét is a dinnyetermelőktől kapjuk. Tehát jellemző módon helyi gazdák, helyi termelők támogatják a fesztivált.
– A dinnye mellett szerepet kap a kultúra, több nemzetiség mutatkozik be. A település számára fontos, hogy ez a sokszínűség, a megyei sokszínűség megjelenjen?
– Ez természetes. Amilyenek vagyunk, amilyen ma a megye polgárainak a közfelfogása, gondolkodása, kultúrája, az sok évszázados együttélésnek az eredménye, sikere. Minden nemzetiség benne van abban, hogy gazdagodtunk, gyarapodtunk. Rendkívül fontos ezt a kultúrát megőrizni, ezt a kultúrát ápolni, különösen akkor, amikor a mai világ globalizálódik. Mindenfajta távoli kultúrák is eljutnak hozzánk, ezeknek is látjuk a jegyeit, jeleit, de meg kell őriznünk azt, ami minket ilyenné tett, amilyenek vagyunk.
– Milyen változás van a korábbi évekhez képest?
– Igyekszünk minden korosztálynak megfelelő szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget biztosítani, ez továbbra is megmaradt. Tehát a kisgyermekek szórakoztatására alkalmas műsoroktól a késő éjszakába nyúló koncertekig minden van. Természetesen minden stílust, minden zenei irányzatot mi nem tudunk megvalósítani, ehhez még egy Sziget Fesztivál is kevés a maga sok színpadával, de megvan a szándék, a törekvés megvan bennünk. Igyekszünk mindent megtenni, hogy az idelátogatók, a Medgyegyházán élők jól érezzék magukat. A nagy meleg a délelőtti, kora délutáni programokat szinte élvezhetetlenné teszi a nyílt terepen, a rendezvénytéren, ezért igyekszünk ezeket a programokat a legmelegebb időszakokban a Kossuth téri parkba szervezni. Íz árnyas fák alatt sokkal hangulatosabban lehet ezt a fesztivált megvalósítani, és persze az esti, éjszakai programok továbbra is a művelődési ház melletti rendezvénytéren valósulnak meg.
– Mi a helyzet a versenyekkel?
– A hagyományos lovagi torna gyermek és felnőtt kategóriában sem marad el. Bízunk benne, hogy lesznek önként jelentkezők erre a nemes vetélkedőre, nemes versenyre. Férfias küzdelmet várunk, reméljük, hogy újabb lovagok kerülnek be a köztudatba, és a dinnyefesztivál krónikájába.
– Mit jelent a dinnyelovagság, mit jelent dinnyelovagnak lenni?
– Ez egyfajta elismerést, rangot jelent, hiszen olyan versenyszámokban vetélkednek, amelyek valamilyen módon a dinnyéhez kötődnek. Mindegyikben jelen van az ügyesség, a tehetség, a rátermettség. A dinnyepakolástól kezdve a dinnye súlyának a becslésén keresztül különböző akadályversenyeken megmérettetnie magát a lovagjelöltnek. Nagyon sokoldalú versenyek vannak, és igazán embertpróbáló küzdelem ez.
– A fesztivál mennyire alkalmas arra, hogy a dinnyét tudják népszerűsíteni?
– Az alapcél a szórakozás volt, de a szórakoztatás mellett az is, hogy legyen egy közös találkozási pont, ahol a különböző világnézetű, korú, helyben vagy távolabb élő emberek találkozhatnak. Ezek a találkozások módot, lehetőséget nyújtanak arra, hogy beszélgetés, párbeszéd, konzultáció alakuljon ki az élet különböző dolgairól. A saját példámon is azt érzem, hogy minél több emberrel kommunikálok, minél több emberrel kerülök beszélő, tárgyaló viszonyba, annál inkább tudatosodik, hogy több bennünk az, ami összeköt, mint ami elválaszt. Ez egy fontos cél, hogy tudatosodjon bennünk, hogy a sorsközösség, az egymásra utaltság összeköt minket. A fesztivál fontos marketing-elem is. A dinnyetermesztés az elmúlt évtizedekben átalakult, Medgyesegyháza is egyfajta átalakuláson megy keresztül. Tehát ma már a dinnyének egészen más a szerepe a település kultúrájában, megélhetésében, mint régebben volt. Amikor a fesztivált kitaláltuk, és megcsináltuk az első fesztiválunkat, akkor még szinte minden egyes család életében ott volt a dinnye. Összességében nagyobb volt a dinnyetermesztés területe, de kisebb parcellákon. 1-2-3 hektáros területeken termeltek a családok dinnyét, főként a családi munkaerőre és lehetőségekre alapozták ezt. A modern kor, a szabadpiac, a piac kinyílása azt eredményezte, hogy bizony a kis területen történő termesztésből nem lehet megélni, az nem versenyképes a mai kíméletlen, kegyetlen piacon. Így átalakult a termelés, ma viszonylag kevesen foglalkoznak dinnyetermesztéssel, de ők jóval nagyobb területen, 10-20-30-40-50 hektáron művelnek dinnyét, és ez megváltoztatta az egész közeget. De továbbra is fontos számunkra a dinnye, továbbra is fontos szerepet tölt be a jelenünkben, és azért vagyunk, azért teszünk, hogy a jövőnket is pozitívan tudja befolyásolni.
– Tehát még mindig Medgyesegyháza értéke a dinnye, hogyha így fogalmazhatunk.
– Igen, értéke és hagyománya. Nagyon érdekes hatása van a dinnyetermesztésnek – és én erre nagyon büszke vagyok – a medgyesegyházi emberek nyitottságára, kreativitására. Mindig is vállalkozó-kedvűek voltak, mindig is nyitottak voltak az újszerű dolgokra. Nem véletlenül volt itt földimogyoró-termesztés, volt primőrzöldség-termesztés, ami még van is. A dinnyetermesztés azt is jelentette, hogy volt rálátásunk a világra, kommunikáltunk a piacokkal, és ettől lettünk nyitottak, szabadok, modern módon gondolkodók. Biztos vagyok benne, hogy mindig is meg fogjuk találni azokat a lehetőségeket, amelyek egyfajta jobb, biztatóbb jövőt fognak számunkra teremteni.
