A szülők nem csak elméletben vélekednek így, beruházni is hajlandóak annak érdekében, hogy gyerekeik zsebében, iskolatáskájában ott lapulhassanak a szóban forgó eszközök. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden második alsó tagozatos diáknak van mobilja, s negyedüknek valamilyen számítógépe is. Az okostelefon-használat felső tagozaton látványosan megugrik, a háromnegyedes arányt is meghaladja. Középiskolában aztán négyötödre, a felsőoktatásban pedig kilenctizedes súlyra kúszik fel azon tanulók aránya, akik rendelkeznek mobillal. A diákok számítógép-ellátottsága is hasonló meredekséggel emelkedik, az egyetemistáknál túllépi a 80 százalékot. Darabszámra lebontva mindez azt jelenti, hogy az 1,3 milliónyi magyarországi diák immár mintegy 950 ezer okostelefont és 630 ezer számítógépet használ, ami nem mellesleg már komoly alapot adhat a digitalizált tanuláshoz és akár az oktatás új alapokra helyezéséhez is.
Az eszközbeszerzés, illetve a megújítás egyik tipikus időszakának – természetesen a karácsonyi szezon után, amely továbbra is mindent visz – az iskolakezdés hetei számítanak, általában kellően vonzó akciókkal is megtámogatva. A friss felmérés szerint az idei tanévkezdés alkalmából minden ötödik szülő vásárolt (vagy tervezi, hogy mostanában vesz) valamilyen műszaki cikket gyermekének. Másfelől, mindössze 17 százalékuk vélekedett úgy, hogy az iskolai feladatokhoz, tanuláshoz egyáltalán nincs szükség „kütyükre” (ők jellemzően az alsós gyermekek szülei közül kerültek ki).
A minőség a fontos
A beszerzési listák élén az okostelefonok és a számítógépek állnak: a válaszadók 13, illetve 16 százaléka költ most effélékre. Népszerűek a házi feladatok elkészítésekor is használatos nyomtatók és szkennerek is, 12 százalékkal. (Ugyanakkor például tabletet csak 7 százalék tervez gyermeke kezébe adni kifejezetten tanulási céllal.) Megjegyzendő, hogy a családok 57 százaléka azért nem vásárol a mostani iskolakezdési időszakban műszaki cikkeket, mert a már meglévő eszközöket egyelőre teljesen megfelelőnek tartja.
Ha a tanuláshoz kell egy kütyü, akkor az egyes modellek közül való választáskor a minőség kerül az első helyre: 83 százalék említette ezt a kritériumot. Közvetlenül utána (80 százalékos említéssel) már az ár – vagy alighanem inkább a jó ár-érték arány – az, ami számít. Ehhez képest a garanciális időnek (48 százalék), vagy a termék márkájának (33 százalék) jóval kisebb a jelentősége, nem is beszélve mondjuk a kinézetről, amelyet csak a szülők egytizede vett be a legfontosabb paraméterek közé.
Az, hogy maga a gyerek milyen kütyüt szeretne, közepes súllyal esik a latba: 44 százalék van tekintettel erre a körülményre. Hogy ez sok, avagy kevés, nézőpont kérdése. Ha úgy vesszük, tízből csak 4 szülő kéri ki a végső felhasználó, a gyerek véleményét, ugyanakkor ez a negyedik legfontosabb szempont a sorban. Mindenesetre nem kis tételről van szó, hiszen egy-egy ilyen beszerzés az iskolakezdés anyagi terheit minimum 25–30 ezer forinttal dobja meg, de ha egy komolyabb mobil mellé becsúszik egy monitor, nyomtató vagy szkenner is, a számla könnyen felszaladhat 120–150 ezer forintig. A netes beszerzés itt is megjelenik, de az iskolakezdéshez szükséges eszközöket zömmel még hagyományos úton szerzik be: kétharmad részben valamelyik nagy elektronikai áruház polcáról teszik a kosárba.
Forrás: Piac&Profit
