Történelmi áttekintő
Régi emlékekből, akár irodalmi emlékekből tudhatjuk, hogy régen, ha valaki rosszul volt, akkor elmentek az orvoshoz, és elhívták a beteghez, akár éjjel kettőkor is. Közben a világ változott, és az egészségügyi ellátórendszer is fejlődött. A korábbi tanácsok már szerveztek ügyeleteket, a rendszerváltás óta pedig önkormányzati feladat a háziorvosi ellátás biztosítása. Ezt a városok különböző módokon oldották meg, így mára mind formáját, mind minőségét tekintve jelentős különbségek vannak a különböző települések háziorvosi ügyeleti ellátásai között.
Próbaüzem
A rendszer átalakítása előtt a mentőszolgálat másfél éven keresztül monitorozta Hajdú-Bihar vármegye ügyeleti ellátását. Ennek egyik tapasztalataként megállapították, hogy akik délután 4 és este 10 óra között fordulnak az ügyelethez, azok általában valamilyen háziorvosi jellegű problémával teszik ezt. Tíz óra után azonban leginkább súlyos egészségügyi problémával hívják az ügyeletet.
Az új rendszer
Az ügyeleti rendszer kételemű lesz: 16 és 22 óra között a háziorvosok, 22 óra után pedig a mentőszolgálat végzi. Utóbbinak a lényege az esetek súlyosságát tekintve inkább az, hogy a mentőszolgálat kimenjen a helyszínre ügyeleti, mentő- vagy rohamkocsival, és a helyszínen ellássák, vagy kórházba szállítsák a beteget. A segítséget bármely résztvevő vármegyében a 1830-as számot tárcsázva hívhatjuk. Emellett a betegeknek – legyen akár gyerek vagy felnőtt - továbbra is lesz arra lehetőségük, hogy elmenjenek a korábban megszokott ügyeleti helyekre.
Már 25 ezer ellátott
Az országban először február elsején, Hajdú-Bihar vármegyében álltak át az új rendszerre, majd ezt követte Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron vármegye márciusban, áprilistól pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye is átállt. Az elmúlt időszak alatt a 4 vármegyében már mintegy 25.000 ellátási esemény történt. Május elsejétől pedig Békésben is a 1830-as telefonszámon lehet majd segítséget kérni. A cél, hogy a következő év elejére a teljes országban az egységes rendszer működjön.
