A miniszterelnök kiemelte, vannak napok, amikor a csend többet mond minden szónál. Október 6-a ilyen nap, amikor különösen fontos felidézni, mit jelent számunkra a haza, a szabadság és az önálló Magyarország. 177 évvel ezelőtt Aradon kivégezték a 13 honvédtisztet, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét. Nem egyszerűen a csatatéren vesztették életüket, hanem politikai megtorlás áldozatai lettek.
– Azért kellett meghalniuk, mert egy szabadabb, függetlenebb és önállóbb Magyarországért vállaltak felelősséget. Áldozatuk ezért nem csupán a múlt része, hanem olyan örökség, amelynek üzenete ma is érvényes – mondta, hozzátéve: Gyula számára különösen fontos ez a történelmi emlékezet. A 13 aradi vértanú közül tízen a kivégzésük előtti napokat a városban töltötték. Itt aludtak, beszélgettek, szeretteikre gondoltak, majd innen indultak utolsó útjukra Arad felé.
A beszéd egyik legmegrázóbb része Damjanich János utolsó imájának felolvasása volt. A tábornok szavai megmutatják, hogy a történelem hősei nem elérhetetlen legendák voltak, hanem hús-vér emberek, akik féltek, szerettek, családjukért aggódtak, mégis vállalták sorsukat. Magyar Péter szerint a hősiesség nem azt jelenti, hogy valaki nem fél. Éppen ellenkezőleg: a hős akkor is kiáll azért, amit helyesnek tart, amikor tudja, hogy ezért súlyos árat kell fizetnie.
Az aradi vértanúk számára ilyen eszme volt a szabad és független Magyarország. Olyan jövőért vállalták az áldozatot, amelyből nekik már nem jutott, de amelyben hittek a későbbi nemzedékek számára. A megemlékezés arra is rámutatott, hogy 1848–49 öröksége nem lehet egyetlen politikai oldal tulajdona. A szabadság, a nemzeti függetlenség és a haza szeretete minden magyar közös ügye.
– Lehetnek közöttünk politikai és világnézeti különbségek, lehet másképpen gondolkodni az ország jövőjéről, de ettől még nem kell megkérdőjeleznünk egymás magyarságát. A vita és a közéleti nézetkülönbség természetes része egy szabad országnak. A különböző vélemények azonban nem tehetik semmissé azt a közös alapot, amelyet a magyar történelem és a nemzeti összetartozás jelent – fogalmazott.
Batthyány Lajos példája szintén ezt az üzenetet hordozza. A miniszterelnöki tisztség nem kiváltság, hanem szolgálat és felelősség. Batthyány vállalta ezt a felelősséget akkor is, amikor tudta, hogy döntéseinek súlyos következményei lehetnek. A megemlékezés végső üzenete nem pusztán a gyász volt. A vértanúk nem azért hozták meg áldozatukat, hogy a későbbi nemzedékek örökké csak gyászoljanak, hanem azért, hogy legyen esély egy szabadabb és függetlenebb jövőre.
– Október 6-án ezért elcsendesedik az ország. A csendben pedig meghallhatjuk azoknak az embereknek az üzenetét, akik életükkel és halálukkal tettek tanúbizonyságot arról, hogy a haza nem puszta szó. A múlt hősei azt üzenik a jelen nemzedékének: lehetünk különbözőek, vitatkozhatunk és gondolkodhatunk másként, de egymás méltóságát és magyarságát tiszteletben kell tartanunk. Az ő örökségük akkor marad élő, ha nemcsak emlékezünk rájuk, hanem a mindennapokban is megpróbálunk méltók lenni hozzájuk. Október 6-a így nemcsak a gyász napja, hanem a felelősség napja is. A szabadság megőrzésének, a közös jövő építésének és annak a felismerésnek a napja, hogy Magyarország jövője rajtunk is múlik – jelentette ki.
Galéria
***
A programban közreműködött a Regélő Énekegyüttes, valamint Liszi Melinda, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze. A műsort tovább színesítette a Gyulai Végvár Táncegyüttes és a Békéscsabai Tabán Táncegyüttes, a Katonazenekar és az Erkel Vegyeskar. Az abszolút színházi produkciót Beszterczei Attila rendezte, koreográfusa Farkas Tamás volt.
