A kullancsokkal kapcsolatos hiedelmek egyike, hogy a vérszívók négylábú házi kedvenceinkről ránk is átmászhatnak. A paraziták valóban veszélyt jelenthetnek ránk, ha nem védjük a környezetünkben lévő állatokat a fertőző élősködőktől. A védekezés pedig különösen fontos a klímaváltozás korában, hiszen a hazánkba érkező kullancsok új, Magyarországon eddig még nem tapasztalt fertőző betegségeket is hordozhatnak.
A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés és az MTA Ökológiai Kutatóközpont parazitológus kutatója összegyűjtötte a legújabb veszélyforrásokat és a betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat. A kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók veszélyeit egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthetnénk közvetlen környezetünkben. Ha megfelelő védelemmel látjuk el házi kedvenceinket, akkor a kullancs nem tud tovább szaporodni, ennek következtében pedig számuk is drasztikusan lecsökken. Kutyáink, macskáink így közvetett módon védhetnek meg minket a kullancscsípéstől és a kullancsok által terjesztett kórokozóktól.
Kullancsok a Margitszigeten
Gondolta volna, hogy egy sünben akár 240 kullancs is lehet? Dr. Földvári Gábor parazitológus (MTA Ökológiai Kutatóközpont) és csapata hosszú időn keresztül vizsgálta a Margitszigeten élő sünöket és a rajtuk élősködő kullancsokat. A laboratóriumi vizsgálatok után kiderült, hogy a sünökön talált paraziták több mint 30 %-a pozitív volt borreliára – a Lyme-kórt okozó baktériumra.
A kullancs egy biológiai vektor – közvetítő –, de természetesen a kullancsban is fejlődik, vándorol, osztódik a baktérium. A kullancs nem csupán sünből, hanem az énekes madarakból, rágcsálókból is átveheti ezt a baktériumot, és hónapokkal, akár egy évvel később megfertőzhet egy embert – hangsúlyozta dr. Földvári Gábor.
Klímaváltozás és új kórokozók a láthatáron
A Lyme-kórt terjesztő kullancsok mellett léteznek olyan fajok, amelyek szintén veszélyes kórokozókat hordoznak magukban. A margitszigeti vizsgálat során Magyarországon korábban még nem megfigyelt kullancsfajra is bukkantak a kutatók, ami a magas (akár 40%-os) halálozási arányú krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.
Dr. Földvári Gábor hangsúlyozta, hogy “nincs krími-kongói vérzéses láz Magyarországon, de a több mint 10.000 kullancs vizsgálata során találtak egy darab olyan kullancsot a Margitszigeten, ami terjesztheti ezt a vírust. Az eset rámutat, hogy az egzotikus kullancsfajok és kórokozók felbukkanására akár egy belvárosi parkban is számítani lehet. A vándormadarak sokat hoznak be ebből a fajból, de eddig nem tudtak megtelepedni, mert ez a trópusi, szubtrópusi kullancs a meleg időjárást kedveli, viszont a klímaváltozás miatt már hazánkban is túlélhet.
Kullancsok a nagytestű állatokon?
A lovak, juhok és szarvasmarhák véréből egyszerre akár több száz kullancs is lakomázhat. A nagytestű állatokon található paraziták ráadásul sok esetben a Tibola nevű betegséget is terjesztik, amely állatra nem jelent veszélyt, ám emberre igen. A Tibola egy magától gyógyuló – antibiotikummal is kezelhető – jóindulatú betegség, ám nagyon kellemetlen tüneteket okoz: a hajas fejbőrön, tarkón csúnya seb alakul ki és bedagad a nyirokcsomó. Mivel a lovak számára nincs regisztrált, engedélyezett kullancsirtó szer, ezért a hagyományos szerekkel, mint csepegtetőkkel és nyakörvvel sajnos nem lehet megvédeni őket a kullancs ellen.
Kórokozók terjedésének megállítása = védekezés
A kullancsok által terjesztett fertőzéseket sokszor nehéz diagnosztizálni, ami a Lyme-kórra különösen igaz. Mivel nincs pontos adat a Lyme-kórosok számáról, ezért az is elképzelhető, hogy évente akár tízezernél is több megbetegedés van Magyarországon. A szakemberek szerint legjobb megelőzni a csípést a test alapos átnézésével, megfelelő ruházattal, illetve prevencióra alkalmas kiegészítő védelemmel. Mint láttuk, ha nemcsak magunkat, hanem a környezetünkben lévőket is védjük, azzal csökkenthetjük a kullancsok számát, ezáltal a Lyme-kór, vagy egyéb kórokozó terjedését is mérsékelhetjük.
Forrás: sokszinuvidek.24.hu
