Ágyú- és puskalövésekkel emlékeznek pénteken a gyulai várnál Kerecsényi Lászlóra és az 1566-os várvédőkre. 450 éve ezen a napon adta át a várkapitány a gyulai várat a törököknek.
A gyulai vár ostroma és az azt követő tárgyalássorozat rekord ideg tartott, több mint két hónapig húzódott. A Pertev pasa vezette több mint 30 ezres sereg 1566. július 2-án, a támadás kezdetén megközelítőleg 2000 védővel nézett szembe. A végvári vitézeknek mégis sikerült – Magyarországon példátlanul hosszú ideig, 63 napig – feltartóztatni, megállítani az óriási hadigépezetet. A 450 évvel ezelőtt történtek emlékére, a várvédők tiszteletére szeptember 2-án több ágyú és puskalövés hangzik majd fel.
Az óránkénti, pénteken 10 és 18 óra között eldördülő lövésekért Szabó Árpád hagyományőrző felel, aki gyulaiként nagy megtiszteltetésnek érzi a rá bízott feladatot és azt is, hogy korábban több éven át dolgozhatott a várban. A történelmet mindig is szerette, de a gyulai várban eltöltött évek „fertőzték meg végleg”.
Az egyik, eldördülő eszköz egy viszonylag könnyű, hordozható ágyú lesz, ami egy úgynevezett háromfontos tábori mozsár. A vonuló csapatokat ilyen hadászati eszközökkel könnyen és gyorsan tudták felszerelni, a kezeléséhez most is, mint akkoriban megfelelő tudás szükségeltetett. További négy „lőfegyver” is megszólal a hősök emlékére, két különböző botpuska és két, eltérő korból származtatható kanócos gyalogsági puska képezi a megemlékező arzenált.
A 450 évvel ezelőtt történtekről tudható, hogy a tényleges harcok 1566. augusztus 20. táján maradtak abba, a vár feladásáról szóló tárgyalások pedig szeptember elejéig tartottak. A vitézek többségét végül a vár feladásakor, az elvonuláskor a törökök lemészárolták. Ma már egyre kevésbé vitatott az az álláspont, mely szerint Kerecsényi László Dobó Istvánhoz és Zrínyi Miklóshoz hasonlatos hős volt, aki mindent megtett a védelmére bízott területért és az itt élőkért.
