Ismét szüreti mulatságot rendeztek a Lencsési Általános Iskolában, amelyről Csomósné Tanka Ilona tanár, a közművelődési munkaközösség vezetője számolt be portálunknak:
A Lencsési Általános Iskolában újra folyt a must a színpadi présházban. Izgatottan várták a gyerekek azt a szerdai napot, melyen – a hagyományokat folytatva – szüreti vigasság színterévé vált az iskola. Jól is esett a diákoknak az első hetek izgalmai után egy olyan nap, amikor önfeledten, kisebb-nagyobb közösségekben, baráti körben szórakozva, vidáman tanulhattak. Persze nem kellett ehhez most iskolatáska, nem kellettek a könyvek, füzetek. A megszokott tanórai formákat felváltotta az a sok-sok szüreti program, melynek előkészületeiben nem csupán a gyerekek és a pedagógusok, de a szülők is részt vettek. Számtalan kellék és dekoráció, őszi termés érkezett a rendezvényt megelőző napokban, hogy igazi szüreti hangulatot teremthessünk a gyermekek számára.
Kora reggel érkeztek a Lencsési Kertbarát Kör tagjai, akik a színpadon berendezett présházban varázsoltak a mosolygó szőlőszemekből zamatos mustot. Természetesen megannyi szorgos gyermekkéz segítette a munkájukat. A Hétpróbás Néptánciskola növendékei gondoskodtak a megnyitó hangulatáról, a délelőtti néptánc tanulásról, valamint a fergeteges hangulatú táncházról. A Kézműves Szakiskola és a Népművészeti Egyesület jóvoltából népművészeti kiállítás nyílt az egyik földszinti termünkben, s a szövőszéknek is csodájára jártak a szüretelők, sőt, ki is próbálhatták azt. Az aulában minden korosztályt kézműves foglalkozásokkal vártak a pedagógusok. Készült őszi asztali dísz és szőlőmanó is. A fazekas mesterség bemutatása az idén is sok-sok kíváncsi tekintetet vonzott.
S míg a gyerekek egy része helytörténeti szüreti vetélkedőn vett részt vagy régi filmeket tekinthetett meg, addig a mozgásra vágyók az iskola óriási udvarán találhattak elfoglaltságot. Az apróbb nép lovagolhatott, régi játékokat próbálhatott ki, a nagyobbaknak sportvetélkedőket szerveztünk a szüret jegyében, illetve a műfüves pályán szüreti focibajnokság zajlott.
S akikről elkészült a fotó a Régimódi fotóműhelyben, csillapíthatták az éhüket a levendulaudvarban finom lángossal, kemencében sült tökkel. S mindezt egyszer-egyszer le lehetet öblíteni a csábítóan csordogáló musttal.
Amikor az egyik zsibongó gyerekcsapatot arról faggattam, hogy érezték magukat, azt a választ kaptam, hogy nagyon jól, hiszen nem tanultak ezen a napon. Aztán számba vettük közösen, hogyan telt a délelőtt. Volt itt pedig mindenféle óra: matematika, biológia, honismeret, irodalom, földrajz, kémia, történelem és fizika, nyelvtan és ének, rajz és informatika. Csak másképpen, mint szokott. Teljesen másképpen.
Lesz még szüreti vigasság a Lencsési suliban, had tanuljanak ezek a gyerekek óhajuk szerint, hiszen nekünk, pedagógusoknak is kedvünk telik ebben!
Csomósné Tanka Ilona
tanár, a közművelődési munkaközösség vezetője