Egészen kis korában került Dobozra, ahol atyja a Wenckheim-uradalom lovászmestereként dolgozott. A gépészmesterséget kezdetben is itt tanulta, később Gyulán, Schmidt Antal rézműves, gépjavító mester keze alatt folytatta, aki saját cégét reklámhirdetése szerint 1843-ban alapította. Szisz bátyja Dobozon maradt és kerékgyártó mester lett.
A Schmidtnél töltött inasévek után felszabadult, majd a mezőhegyesi gépgyárba ment legénynek, de miután a gyár 1897-ben feloszlott, innen Münchenbe, majd Párizsba került, ahol a Renault autógyárban vállalt munkát, ekkor már okleveles gépészként, de feltálói tehetsége is korán megmutatkozott.
A Renault fivérek, Louis, Marcel és Fernand – felismerve képességeit – a gyár újításokat szerkesztő, majd tesztelési osztályába osztották, nem sokára pedig annak vezetője lett. Ekkor, 1906-ban rendezték a franciák az első modern autós nagydíjat, vagyis grand prix-t, válaszul a brit Bennett-kupára. A Le Mans – Ferté Bernarnd közötti országúton kijelölt, közel 1240 km közúti szakaszon 12-szer kellett végigmenni 2 nap alatt. Az autó saját tömege 1 tonna lehetett, fogyasztását 30 l/100 km-ben limitálták, és a versenyző mellett egy szerelő is ült.
Szisz már korábban is versenyzett, mint Louis Renault szerelője, annak halálával versenyzővé lépett elő. Átlagos 100 km/h sebességgel, 19 kerékcserével, 12 óra 14 perces összmenetidővel, 32 perces előnnyel értek célba M. Martaud szerelővel a 90 lóerős Renault-ban, amelyen különleges műszaki újítást is bevetettek: a Michelin fivérek által kifejlesztett, kerékkel együtt cserélhető gumiabroncsot. Na persze ezek fakerekek voltak, szalagfékekkel lassították a járműveket, amelyek ereje csekély volt, az utak minősége pedig borzasztó.
A győztesek díját – 13 kg színarannyal egyenértékű 45 ezer frankot – Barthou közmunka miniszter adta át. Szisz Ferenc volt az első autóversenyző, aki francia állami kitűntetésben részesült, és soron kívül megkapta a francia állampolgárságot is. Saját autószerelő műhelyt nyitott Párizsban, és Renault és Citroën típusú autókat javított. Emlékét Franciaországban múzeum, a Hungaroring bejáratánál és Szeghalomban szobor őrzi.
Szalay Ágnes
-400x225.jpg)
