Fejezetek Békéscsaba történetéből: Legyen Ön is chauffeur! (4. rész)

Az 1910-es években az országban lakó nemzetiségek és a magyar kormány feszült viszonya rányomta bélyegét a későbbi háborúra, és a trianoni békeszerződésre. A háború előtti és utáni, megyénkbeli példák jól érzékeltetik ezt a viszonyt, ráadásul mindkettőben szerepel az automobil is.

A Nagy Háború előtti magyar-román viszony feszültségét jól jellemzi, hogy az 1896-ban, a Brassó feletti Cenk-hegyen felállított Árpád-emlékművet 1913. szeptember 27-én 2 elkövető dinamittal felrobbantotta. Éppen ekkor utazott át az országon – érintve Csabát is – Take Ionescu vezető román konzervatív politikus, aki régről fogva erőteljesen hangoztatta Erdély románok általi megszállásának igényét.

Csabához érve Dobroczki János rendőr megállította a politikus automobilját, és az azon elhelyezett román lobogókat levetette, arra hivatkozva, hogy ezeket Magyarországon nem használhatja. A hír gyorsan eljutott a magyar és a román belügyminiszterhez, előbbi pedig ezután olyan körrendeletet adott ki, amely engedélyezte a nemzetközi úti igazolvánnyal ellátott autók számára a saját hazájuk rendszámtáblájának, államjelzésének és a nemzetközi gyakorlat szerinti nemzeti zászlónak a kitűzését. Megjegyezzük, 2 hónap múlva az erősen sérült brassói szobor össze is omlott.

A trianoni szerződést követően a viszony még keserűbbé vált, különösen a határkijelölő bizottságok munkája révén, akik hónapokon át dolgoztak az új határok gyakorlati megvonásán. 1924-ben egy ilyen bizottság vezetőjét érte baleset a közelben. Meunier francia tábornok a Magyar-Román határmegállapító Bizottság elnöke volt 1921. augusztus 2-a óta, és feladata volt a délkeleti hármashatárpont helyszíni kijelölése a magyar-jugoszláv és magyar-román határrészeken. Az 1922-24 között zajlott eseményt követően az addig Nagyváradon a feleségével lakó ezredes munkája befejeztével 1924. november 22-én automobilon indult Magyarország felé egy román százados és a sofőrje és felesége társaságában. De Nagyszalonta határában egy parasztszekér miatt, amely nem tért ki az autó útjából, a sofőr félrerántotta a kormányt, az automobil egy fának ütközött, az utasok pedig kirepültek a járműből (mert nyitott volt az utastér). Sérülés nélkül megúszták a dolgot, kerítettek egy másik kocsit és Kötegyánon keresztül jöttek Békéscsabára, hogy innen Budapestre, majd haza utazzanak. Ilyen „egzotikus” vendégei voltak egy álmos szombat délelőtt a csendes Békéscsabának.

Szalay Ágnes