Lázár János: Ha gazdasági növekedést szeretnénk, Békés megyét kell fejleszteni

2019. február 9. 15:24 | behir

Február 5-én tartotta gazdasági évnyitóját a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az eseményre kapcsán látogatott Békéscsabára Lázár János. A Mezőhegyesi Ménesbirtok kormánybiztosával a 7.Tv Aktuális című műsorában a tangazdaságról, valamint a 44-es és 47-es úthálózat fejlesztéséről beszélgetett Szabó Rita műsorvezető.

 

 

– Sokan nagy reményeket fűznek az M44-es megvalósításához. Gazdasági szempontból mit jelenthet majd ez a régióban?

 

 

Békéscsaba hozzáférhető és elérhető lesz ennek az útnak a segítségével, hiszen az európai közlekedési hálózat egyik legforgalmasabb útvonalához, az M5-ös, M1-es nyugat-keleti útpályához fog csatlakozni, ami meggyőződésem szerint már rendkívül időszerű volt. Mi kormánypárti politikusok úgy tekintünk Békés megyére, mint egy olyan közösségre, amely ennek az országnak a tartaléka. Ha az országban gazdasági növekedést, versenyképesség növekedést, fejlődést szeretnénk, akkor Békés megyét kell fejlesztenünk. Ennek érdekében döntött úgy a kormány és a parlament, hogy óriási összegek befektetésével négysávosítja a 44-est. Az első 70 kilométer átadására idén, a harmadik negyedévben sor is fog kerülni, és megvalósul az út, ami óriási előrelépés lesz. A következő lépés lesz a 47-es négysávosítása. Első lépésként Békéscsaba és Debrecen között már a nyomvonal kiválasztása és kijelölése van napirenden. Annak idején, Békéscsabán azt ígérte Orbán Viktor az itt élőknek, hogy mindenben számíthatnak a kormányra, és rá személy szerint is, és a kormány és Orbán Viktor tartja az ígéretét.

 

 

– Visszatérve az M44-es úthoz, ez érintené a román határt. Ez jelentheti azt, hogy a két ország szorosabbra szeretné fűzni a gazdasági kapcsolatát?

 

Igen. Nagy kérdés az, hogy Békéscsabától keletre mi történik, tekintettel arra, hogy a déli megyék déli részei jelentik az ország gazdasági tartalékát. Itt még nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb a foglalkoztatottság. Több olyan ember van, aki dolgozni akar, de nincs rá lehetősége. Szeretnénk nekik segíteni, és valóban, a közlekedési hálózatot bővíteni akarjuk. De néhány napon belül a miniszterelnök asztalára fog kerülni az a javaslatom, hogy egy vasúthálózat-korszerűsítés is szülessen. Déli vasútnak fogjuk hívni. Pécs–Baja–Szabadka összekötéséről lenne szó. Szabadka-Szeged, Szeged-Békéscsaba, és Békéscsaba-Debrecen-Nagyvárad. Ez a régi déli körvasútnak a rekonstrukciója lenne. Ebben nagyon fontos szerep jutna a Szeged-Békéscsaba, Békéscsaba-Debrecen vonalnak, a teljes korszerűsítésre 160 kilométeres villamos pályát szeretnénk építeni, illetve a jelenlegit átépíteni. Ez azt jelenti, hogy kötött pályán és autóúton is Békéscsaba könnyen megközelíthető lesz. Van munkaerő, és úgy gondolom, hogy a megyének vannak olyan tartalékai, amelyek kiaknázhatóak. A miniszterelnök arról tájékoztatott a napokban, hogy azon dolgozik, hogy ipari jellegű beruházások is kerüljenek a megyébe. A mezőgazdaság fejlesztésén pedig én Mezőhegyesen próbálok segíteni.

 

– Az úthálózat fejlesztése tehát adhat egy kis reményt a Békés megyeieknek a gazdaság fellendülésére. A 47-es út nem olyan régen, pontosabban 3 éve volt felújítva. Elég gyorsnak tűnik, hogy most bővítenék kétszer kétsávosra.

 

– Öt év az amortizációja egy útfelújításnak. Normál esetben 5 évente föl kellene újítani az utakat. Ebből 3 év eltelt. Másrészről ez a fölújítás a Szeged – Hódmezővásárhely – Orosháza – Békéscsaba – Mezőberény szakaszt érintette. Azt követően az út rossz állapotban van egész Debrecenig. Mi a kormányzatnak azt javasoltuk, hogy első lépésként a Békéscsaba – Debrecen szakaszt négysávosítsa, és amikor az készen van, akkor kezdjen hozzá a Szeged – Vásárhely, illetve Vásárhely – Békéscsaba szakasz négysávosításához. Akkorra ez a mostani fölújítás már leamortizálódik. Az a gyakorlat, hogy egy útépítéshez tervezéssel, közbeszerzéssel együtt legalább 5 év kell. Tehát 5-6 év, míg a politikai kijelentésből valóság születik. A 44-esnél persze ez inkább 30 év volt, míg az álmokból a valóság megszületett. Szerintem helyes dolog volt a mostani fölújítás, és a kerékpárút-építés is javította a közlekedés biztonságát. Van egy vita a 47-es leendő nyomsávjának kérdésében, hogy merre menjen az út. Én azokat a polgármester kollegákat támogatom, akik azt mondják, hogy a jelenlegi nyomvonal legyen négysávosítva, és ne legyen egy új nyomvonal. Úgy gondolom, hogy olyan értékes zöldfelületek, és olyan értékes természeti adottságok vannak Békés megyében, amit nem szabad újabb nagyberuházással veszélyeztetni. Tehát a természetvédelem érdekében szerintem a 47-es jelenlegi nyomvonalán kell haladni.

 

– Van-e esetleg elképzelés arra, hogy Mezőhegyest is valamilyen úton-módon bekapcsolják ebbe a gyorsforgalmi úthálózatba?

 

Igen, a kormány döntött arról is, hogy az M43-as útba, tehát egy másik irányba kapcsolja be Mezőhegyest. Ez azt jelenti, hogy a Mezőhegyes – Pitvaros – Csanádpalota 12 kilométernyi utat fogja újjáépíteni az idén, illetve jövőre kerékpárúttal együtt a kormányzat. Ez egy többmilliárdos beruházás. Ez alkalmas lesz tehát forgalom lebonyolítására, hiszen mi Mezőhegyesen az ország legnagyobb vetőmagtermesztője vagyunk, és reményeink szerint a vetőmag-előállításban is fontos szerepünk lesz. Az a tervünk, hogy visszavásároljuk a francia tulajdonosoktól a privatizált vetőmagüzemet. Ez óriási kamionterhelést és forgalmat jelent jelen pillanatban is, ami még növekedni fog. 10 ezer tonna vetőmagot állítunk elő. Ez azt jelenti, hogy ma Mezőhegyes 400 ezer hektárnyi vetésre alkalmas vetőmag-kukoricát termel, ami óriási volumen. Ennek van teherforgalma, ezt viszont az M43-as autópályára fogjuk kikötni.

 

– Felreppentek a hírek arról, hogy a Mezőtúr – Battonya vasútvonalat bezárják. Ez hogyan érintené a tangazdaságot?

 

Rosszul érintené, ez ellen, ha volna ilyen terv, harcolnánk. De tudomásom szerint a MÁV nem ebben látja az újjászervezés, vagy reorganizálás megoldását. Sőt, én épp ellenkezőleg gondolom. A határ román oldalán is vannak olyan erőtartalékok, erőforrások, amelyek ebbe a megyébe irányíthatóak. Nekünk az az elképzelésünk, hogy ezek az alföldi városok – Békéscsaba, Szeged, Makó, Debrecen – legyenek vonzóak Észak-Vajdaság, Temes megye, Arad megye, vagy éppenséggel Nagyvárad környékének számára. Azt szeretnénk, hogyha onnan a román és szerb polgártársaink, vagy éppen magyar állampolgártársaink könnyebben jutnának az országba. Megkönnyíteni, és nem ellehetetleníteni akarjuk a közlekedést.

 

– Jelenleg ön hogyan látja a Ménesbirtok helyzetét? Mi az, amin esetleg javítani lehetne?

 

Óriási dolog, hogy a Ménesbirtok megmaradt. Egyedi állami mezőgazdasági vállalkozás 8 500 hektár szántóval, 1 500 hektár erdővel. Ez egy óriási kincs, egy hatalmas vagyon. Nekem személyesen óriási felelősség, tekintettel arra, hogy egy személyben vagyok tulajdonosi joggyakorló. Szeretném, hogyha eredményes lenne a vállalkozás, és ezt az eredményt nem osztalékként adnánk a kormánynak, hanem a megyében maradna a pénz, Mezőhegyesen és a környékén. 70 millió forint iparűzési adót fizetünk, támogatjuk a civil szervezeteket. Egy 250-300 fős szakközépiskolát tartunk fönn. Egy 400 lóból álló ménest, mint nemzeti örökséget próbálunk revitalizálni, újjászervezni, és európai színvonalon működtetni. Ezek nagyon komoly munkák, és közben természetesen van egy 80 épületből álló műemlékállomány is. Azt szeretném, hogyha ez valóban egy mintagazdaság lenne, és mindenki, aki szereti a mezőgazdaságot, szívesen jönne Mezőhegyesre. Tehát turisztikai beruházásokat is tervezünk, hogy minden, amit építünk megnézhető, bejárható, látogatható, és tanulásra alkalmas legyen, példaként szolgáljon. Hozzáteszem, hogy most egy új szarvasmarhatelepet építünk 5 milliárd forintért, ami a legkorszerűbb lesz Magyarországon. Ez 10 millió liter tejet produkál majd egy évben, körülbelül 1 000 szarvasmarhával. Tervben van még gépvásárlás is. Eddig 3 milliárdot költöttünk a mezőgazdasági gépállomány korszerűsítésére. Ez azt jelenti, hogy ma Mezőhegyes a hatékonyság és produktivitás tekintetében számos mutatóban már a Nyugat-Európai átlagot hozza. Én azt szeretném, hogyha 5 éven belül Magyarország, 10 éven belül pedig Európa legjobb mezőgazdasági üzeme lenne. Ez az ambícióm, én kis dolgokhoz nem szeretek hozzákezdeni.

 

– A tervek tehát megvannak, de jelenleg hol tart ez a folyamat? Mit lehet tudni a modernizációról?

 

Elkezdődött a szarvasmarhatelep modernizálása, megvásároltunk 3 milliárd forint értékű gépet, beruházást, berendezést. 500 családnak munkát adunk. A cég a tavalyi esztendőben 900 milliónyi eredmény termelt. Megkezdődött a szakközépiskola teljes újjáépítése. Kiviteli tervezés alatt áll egy sportcsarnok, egy uszoda, és a szakközépiskola teljes korszerűsítése. Bevezettünk egy ösztöndíjprogramot. Minden olyan diáknak, aki hozzánk jön tanulni, 30-50 ezer forintos ösztöndíjat fizetünk tanulmányi eredménytől függően. Emellett megkapja az állami ösztöndíjat és dolgozhat is a cégnél. Tehát szeretnénk mindenben minta lenni. Minta lenni a gazdálkodásban, minta lenni a szakképzésben és minta lenni az új technológiákban, digitalizációban is, a mezőgazdaság modernizálásában. Nagyon odafigyelek a hatékonyságra, a költségekre, és valóban igyekszem jó gazda módjára eljárni. Heti háromszor ott vagyok Mezőhegyesen, már lehet, hogy unják is. És persze egy város felelőssége is a mienk, hiszen 5 000 fős település Mezőhegyes, és a város életében meghatározó vállalkozás vagyunk. Tehát bőségesen van munka és tennivaló. Ahogy említettem, kerékpárutat, utat fogunk építeni. Folyamatosan vásároljuk vissza a vagyontárgyainkat, amit a szocialista kormányok privatizáltak. Most a legnagyobb akciónk, hogy a francia Limagrain cégtől a vetőmagüzemet visszavásároljuk. Ezt szeretném a következő 60 napban lezárni.

 

– A fejlesztések hogyan hathatnak a térség munkaerőpiacára? Számíthatnak-e az ott élők arra, hogy munkahelyet biztosítanak számukra?

 

Is-is. Ezalatt azt értem, hogy a cégnek, a mezőgazdasági alaptevékenységnek, tehát a növénytermesztésnek, állattenyésztésnek, lovas ágazatnak üzem-hatékonyan kell működnie. Ez azt jelenti, hogy a szükséges és minimális létszámmal kell dolgozni, magas gépesítés és digitalizáció mellett. De ez azt is jelenti, hogy más ágazatokban, például turizmus, vagy éppenséggel a szakképzés, vagy a társadalmi felelősségvállalás jegyében tudunk munkalehetőséget biztosítani. Zajlik egy generációváltás, zajlik egy szemléletváltás. Azt szeretném, hogyha minél több felsőfokú végzettségű fiatal jönne Mezőhegyesre, és találná meg ott a számítását. Elsősorban Mezőhegyesről, de természetesen Békés megyéből is. Azt szeretném, hogy a vidék iránt elkötelezett agráriumban gondolkodó fiatalok számára egy nagyon fontos hely legyen a következő években Mezőhegyes. Ami egyszerre tradicionális, és egyszerre modern. Tehát meg kell teremteni azt, hogy a hagyományok megmaradnak, a hagyományokat őrizzük, és közben az egészet modernizáljuk.

 

– Ön a ménesbirtok kormánybiztosa. Hogyan értékelné az eddigi munkát?

 

Nem szoktam a saját munkámat értékelni, ezt általában a munkaadóra, a főnökeimre bízom. Eddig két főnököm volt a pályafutásom során. Vagy a választókra, hogyha választott tisztséget viselek. A munka közepén vagyunk, ez nagy felelősséget jelent, mert nagyon nagy kérdés, hogy hogyan lehet hatékonyan és jól üzemeltetni. Egyrészről eredményt kell produkálni, másrészről pedig a rengeteg közösségi feladatot és szolgálatot teljesíteni kell. Én nagy odaadással csinálom, szeretem ezt a munkát. Sokat dolgozom azért, hogy ez a vállalat valóban egy példa, egy mintagazdaság legyen. Szeretném bebizonyítani mindenkinek, hogyha az állami vagyon jó kezekbe kerül, akkor az nem lopást, csalást, pusztítást, rablást jelenthet, hanem éppen ellenkezőleg, be lehet bizonyítani, hogy állami vagyonnal csodát is lehet tenni.

 

– Békés megye eddig nem igazán kapott központi szerepet a fejlesztések tekintetében. Milyen ütemben szeretnék felzárkóztatni a régiót az országos átlaghoz?

 

Hétmérföldes lépésekkel, ha szabad így fogalmaznom. Tekintettel arra, hogy Békéscsaba egy szerződést kötött a Modern Városok Program keretében a kormánnyal, és kapott európai uniós forrásokat is. Vannak pozitív és jó kezdeményezések. Megvalósult már vasút-korszerűsítés, most a 44-es, jön a 47-es négysávosítása, és újabb vasút-korszerűsítés. Békés megye és Békéscsaba választások éve révén, nyilván komoly döntések előtt áll. De hogyha Békéscsaba elfogadja a kormány szövetségét, mármint hogy a kormány szövetségesi kezet nyújt Békéscsabának, és ennek a személyi feltételei is rendben vannak, akkor azt gondolom, hogy az együttműködésünk előtt minden akadály elhárul, és még több beruházás kerülhet Békéscsabára.

További programok »

FEL