Az előadó szerint a nők helyzete történelmi léptékben rendkívül nehéz volt, hiszen alapvető szakmai lehetőségektől voltak elzárva.
– Nagyon nehéz volt: akadémiára egyáltalán nem járhattak a nők. A reneszánsz korában gyakorlatilag boncolásokon, anatómiai órákon nem vehettek részt, élő modell után nem rajzolhattak. Amit tudtak, innen-onnan elcsentek, az élelmesebbek pedig szerencsére boldogultak – hangsúlyozta az előadó Heidinger Zoltán művészettörténész.
Az elsők, akik utat mutattak
– Bár a történetírás gyakran a férfiaknak tulajdonítja a dicsőséget, a kutatások szerint sokszor nők nyitották meg a kapukat az új stílusirányzatok előtt – mondta. Heidinger rámutatott, hogy legyen szó önarcképről vagy akár az absztrakt művészetről, az első meghatározó lépéseket nem egyszer női alkotók tették meg.
Mesterek és tanítványok
Az előadó kitért a nagy mesterek és női tanítványaik kapcsolatára is, amely gyakran több volt puszta oktatásnál:
- Michelangelo például tanácsaival és anatómiai ismereteivel segítette Sofonisba Anguissola útját.
- Monet egyetlen tanítványa a fiának felesége volt, Blanche Hoschedé Monet volt.
- Rodin és Camille Claudel kapcsolata tragikus, mégis megkerülhetetlen: Claudel nemcsak tanítványa és segédje, hanem szerelme is volt a mesternek, akinek emlékét ma külön terem őrzi a Rodin Múzeumban.
Miért pont Frida Kahlo?
Arra a kérdésre, hogy miért Frida Kahlo az a név, aki mindenkinek elsőként eszébe jut, a művészettörténész a „rocksztár-jelenséggel” válaszolt. Véleménye szerint a közönség mindig jobban felkapja azokat az alkotókat, akiknek az élete tragikusabb vagy rendhagyóbb. Ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar művészet is bővelkedik világszínvonalú női alkotókban, mint például Muntel-Mauer Dóra, Reigl Judit vagy Keserü Ilona.
