A védett tavaszi hérics és a fokozottan védett volgamenti hérics mellett érdemes megemlíteni még két másik - gyomnövények közé sorolt -, fogyatkozó héricsfajt is a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A nyári héricsről és a lángszínű héricsről van szó, melyek ugyanabba az Adonis nemzetségbe tartoznak, mint védett rokonaik. Mindkettő szintén szép és mutatós virágú növény, melyek hasonlóan mérgező hatásúak.
Más ritkuló gyomfélékhez hasonlóan az egyre intenzívebb és teljeskörű vegyszeres gyomirtás, valamint a kisparcellás művelés csökkenése okozza visszaszorulásukat.
A nyári hérics főként szántóföldi gyomként gyakorinak számított régen, napjainkra azonban már nagyon visszaszorult ez a szép, narancsvirágú egynyári növény. A lángszínű hérics skarlátvörös szirmairól kapta nevét és jóval ritkábban lehet vele találkozni. A szirmok színe és állása mellett a csészelevelek tekintetében is van eltérés, hiszen míg a nyári hérics csészelevelei kopaszok, addig a lángszínű héricséi bolyhosak, bozontosak.
A Kardoskúti Fehértó részterületen sem gyakoriak ezek a növények, idén azonban más évektől eltérően az ittlévő gyepeken már-már tömegesen jelentek meg a nyári hérics állományai, valamint a ritka lángszínű hérics is előkerült. Ez utóbbi faj veszélyeztetett besorolást kapott a Dél-Tiszántúl edényes növényfajainak vörös listáján. A héricsek magjai hosszú ideig életképesek a talajban, és számukra kedvező körülmények esetén megjelennek az élőhelyeiken.
A növények virágzása már április első felében elkezdődött, és azóta is folyamatosan bontják szirmaikat, ezzel színesítve a Kardoskúti-puszta tavaszi képét.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
