Kun Miklós: Megváltozik majd az élet Gyulán, amikor elindul az Airbus gyár

2021. április 15. 17:58 | Vincze Attila

Kettős szerepben van tavaly nyár óta Kun Miklós, hiszen a Gyulai Várfürdő vezetése mellett az Airbus beruházáshoz kapcsolódó vagyonkezelői munka koordinációjáért is ő felel. Az ország egyik legjobb fürdője a járvány miatt történetének talán legnehezebb időszakát éli jelenleg, ennek ellenére van ok az optimizmusra, mert hamarosan komoly átalakuláson megy majd át a létesítmény. Nagyinterjú.

– A Gyulai Várfürdő a járványügyi korlátozások miatt november eleje óta zárva tart. Ha nem lenne járvány, most arról kérdezném, hogy sikerült a húsvéti hosszú hétvége.

– A második hullám miatti lezárás november 11-e óta tart, de tavaly márciusban egyszer már bezártuk a fürdőt. Ez egy jó tapasztalat volt, mint kiderült, jó lehetőség is egyben, hiszen sok olyan feladatot el tudtunk végezni, amit máskor a vendégforgalom miatt nem. Az első hullámban is rengeteg teendőnk volt, ez jó csapatépítőként szolgált. Olyan területeken ismerték meg egymást a dolgozóink, ahol egyébként nem tették volna, kicsit össze is csiszolta a társaságot. Akkor még nagyon nyugodtak maradtunk, biztos voltam benne, hogy nyárra lecseng a vírus, lesz egy tűrhető nyarunk, ősszel pedig már újra elkezdünk építkezni, de sajnos ez nem teljesen így történt. Nyáron újraindultunk ugyan, volt viszonylag erős két hónapunk, a külföldiek azonban nem jöttek. A forgalom így is elérte az előző év 60-70 százalékát. Szeptember óta viszont gyakorlatilag bevétel nélkül gazdálkodunk és erre jött novemberben a teljes zárás. Nagyon nehéz helyzet, hogy egy teljes évben összesen két nyereséges hónapunk volt és szinte feléltük a megtakarításainkat. Egyértelmű, hogyha nem lett volna a járulékkedvezmény, az állami bértámogatás, akkor csak külső forrásból tudnánk gazdálkodni. A fürdőben tapasztalható csend pedig már zavaró, látszik, hogy a helyzet pszichésen is megterheli a dolgozókat.

 

– Amikor elérte a 2.5 millió főt a beoltottak száma hazánkban, a kormány tervei szerint meg is kezdődött az óvatos nyitás, de egyelőre a fürdőkről még szó sincs. Mikorra lehet reális a fürdők megnyitása a jelenlegi helyzet tükrében?

– Ha most meg lehetne nyitni a fürdőt, akkor sem lenne értelme, mert amikor üzemelni kezd egy ilyen létesítmény, akkor olyan magasak az üzemeltetési költségek, hogyha nem jönnek a vendégek, akkor gyakorlatilag minden megtakarításunkat egy pillanat alatt elvinné. Márpedig szerintem még nem jönnének az emberek.  Az a véleményem, hogy nekünk a nyárban kell gondolkozni. Ami ennél egy picit korábbi időpont és racionálisan értelmezhető, az a pünkösd. Gazdálkodási szempontból a június közepi nyitás lenne az ésszerű és erre is készülünk. Ha lesz egy erős nyarunk, akkor az helyrebillenthet minket annyira, hogy a rákövetkező téli szezont túl tudjuk élni, ugyanis amit nyáron megkeresünk, azt az év további részében el is költjük.

 

– Attól, hogy a fürdőt a vendégek nem látogathatják, még nem állt meg teljesen az élet. Márciusra elkészült az 50 és a 25 méteres versenymedence felújítása.

– Ez egy, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásából finanszírozott, 228 millió forintba kerülő energetikai korszerűsítés, amelynek a műszaki átadása már megtörtént március hatodikán, tehát ez a része lezárult. Ezt kiegészítendő viszont saját erőből elvégeztünk olyan munkálatokat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy hosszútávon tényleg működni tudjon a versenyuszoda, ugyanis nagyon leromlott az állapota. Megtörtént az újraburkolás, a medencetest fóliával való kibélelése, illetve a lelátórész teljes szigetelése. Sok mindent elvégeztünk, még van pár hetes munka, viszont mire megnyitjuk a versenyuszodát a nagyközönség előtt, addigra minden elkészül majd.

 

– Ha már szóba került a versenyzés, mit szól ahhoz, hogy a Gyulai Várfürdő úszója, Veres Laura nevétől hangos a hazai sportélet? Ő az a lány, aki az országos bajnokságon többek között Hosszú Katinkát is legyőzve lett felnőtt aranyérmes.

– Mikor idejöttem dolgozni, akkor az úszók vezetőedzőjével, Tóth Andrással volt egy álmunk: a városban előbb-utóbb újra kell egy olimpikon, ugyanis Nagy Sándor volt az utolsó gyulai olimpiai résztvevő. Ő hatodik helyezést ért el az 1976-os montreali olimpián. Nagy szerencse, hogy van egy ilyen tehetségünk, mint Laura. Egyébként van az utánpótlás úszók között hasonló tehetségű lány, de azt kell mondjam, hogy Laura pszichésen és fizikailag is minden szempontból versenyző alkat, és minden várakozást felülmúlt az eddigi teljesítménye. Ez nagyon nagy dicsőség, de rengeteg munka is egyben, hiszen naponta minimum kétszer edz. Hozzá kell tenni, hogy ez nem csak az edző és a versenyző munkája, hanem a szülőké is. Ezen a szinten szülői elkötelezettség és támogatás nélkül senki nem jut egyről a kettőre, ez egy csapatmunka. A mi feladatunk az, hogy a versenyeztetés minden feltételét – az edzőtáborokat, a versenyeket – biztosítsuk. Nem mellékes, hogy az úszósport komoly támogatást kap kormányzati szinten, a szövetségtől pedig számunkra is sok támogatás érkezik, tehát e tekintetben nincs okunk panaszra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Laura ilyen eredményeket ér el, és persze fontos az edzőnk felkészültsége is, hiszen Tóth András országosan elismert tréner. Laura még nagyon fiatal, mindössze 15 éves, most kifejezetten jó esélyei vannak az Ifjúsági Európa-bajnokság függvényében, hogy kijusson az olimpiára, reméljük, hogy így is lesz, de ha nem sikerül, akkor sincs baj, mert még sok jó eredmény van benne.

 

Görgényi Ernő, Kovács József, Kun Miklós (Kép: D. Nagy Bence/BMC)

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere, Kovács József, a térség országgyűlési képviselője és Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő ügyvezető igazgatója 2021. január 13-án jelentette be a Gyulai Várfürdő 3,2 milliárd forintos fejlesztését (Fotó: D. Nagy Bence / behir.hu)

 

– Január közepén jelentették be, hogy a Várfürdő hamarosan több mint 3 milliárd forintból bővül majd. Miért szükséges egy ekkora volumenű fejlesztés az ország egyik legjobb fürdőjének, hiszen így is szinte állandóan telt ház van, ha éppen nincs járvány.

– Mert aki nem halad, az lemarad – tartja a mondás. Valójában azért van erre szükség, mert a fürdők saját erőből, nagy volumenben nem fejleszthetők. Ha megnézzük a fürdőket, akkor minden nagyobb beruházás fejlesztési ciklusokhoz igazodik. Ilyen volt a Széchenyi 1 és 2, de később a 2013-as Aquapalota átadása is. Ezek a több milliárd forintos beruházások saját erőből vagy hitelből nem valósíthatóak meg. Az üzemeltetés, a karbantartás, az amortizáció pótlása igen, de az ilyen volumenű támogatásokhoz külső támogató vagy legalábbis külső forrás kell. Ezt tudja a Magyar Turisztikai Ügynökség is. Magyarország azért nem egy turisztikai fellegvár: nincs tengerpartunk, mint például Horvátországnak, nincsenek hegyeink, mint a franciáknak vagy az osztrákoknak, nekünk történelmi városaink vannak. Ilyen Budapest, amely önállóan egy turisztikai attrakció, és vannak természeti csodáink, köztük a Hévízi tó. Talán az egyetlen olyan „termékünk”, amit el lehet adni a külpiacokon is, az a termálvíz.  Az MTÜ Gyulával kapcsolatban is így gondolkodik, az az elképzelés ugyanis, hogy a város, mint külön turisztikai desztináció, egy prémium gyógyhely legyen. Ezáltal az a cél, hogy a fürdő célcsoportjai ne csak a kisgyerekes családok legyenek, hanem az idősebb, egészségtudatos, jobb módú generációk is, amelyek nem csak a főszezonban, hanem egész évben, hosszabb időre ide jönnek, vagyis nem csak 3-4 napra maradnak, hanem akár kéthetes időtartamra is. A Várfürdőnek az a szerencséje, hogy nem kizárólagos célpont – itt van a vár, a kastély, a városi gasztronómia, a Körösök-völgye, a Várszínház, tehát olyan turisztikai komplexitást nyújtunk, amelyre csak kevesen képesek Magyarországon. Épp ennek a szellemiségnek a mentén hagyták jóvá ezt a 3,2 milliárd forintos projektet, amelyből 2,9 milliárd forintot kapunk támogatásként a turisztikai ügynökségtől.

 

– Néhány héttel ezelőtt jelent meg a TED-en a tervezői közbeszerzés ehhez a fejlesztéshez. Mit lehet tudni a részletes tervekről?

– A megvalósítás elsődleges célja most nem a gyerekparadicsomok fejlesztése, igaz, az is fontos, mert a családosok is nagy számban érkeznek hozzánk, tehát a projektben ezen részleg átalakítása is egyértelmű feladatunk lesz. Az a tervünk, hogy még idén szeptemberben elindulhat a kivitelezői munka. A legnagyobb volumenű átalakítás azonban a termálvízfelület bővítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási színvonal emelése lesz. Aki ismeri a fürdőt, az láthatja, hogy a lovarda és a kupolás wellness közötti rész minden szempontból elavult, holott ez az egyik legnépszerűbb és legtöbbet használt épületrész. Itt található az a kiúszó-beúszó rendszerű, töltő-ürítő termálmedence, amely egész évben tele van vendéggel és látszik, hogy már nem elég a kapacitása. Ráadásul rengeteg funkció keveredik az épületben: van ott öltöző, raktár, konditerem, étterem, átjáró a kupolás wellnessbe és ezért nem lehet optimálisan használni. Itt funkciótisztításra és vízfelület-bővítésre lesz szükség. Az a terv, hogy lebontjuk ezt az épületet és több kiúszó-beúszó rendszerű medencénk lesz, beltéri medencékkel együtt, lehetőleg megoldva a termálvíz fertőtlenítését is. Mindemellett az MTÜ-től elvárás, hogy egy úgynevezett medical wellness is épüljön, azért, hogy ne csak az idősebb generációkat, hanem a fiatalabb, de egészségtudatos vendégeket is meg tudjuk szólítani. Ez már nem csak a gyógyturizmusról szól, hanem annál jóval többről. Ezeket a fejlesztéseket úgy szeretnénk majd megvalósítani, hogy illeszkedjenek a Várfürdő parkjának miliőjébe, és ne egy betonmonstrum legyen. Még nincsenek meg a végleges látványtervek, de a közbeszerzést kiírták, így koncepcióterveket is várunk a pályázóktól. Olyan tervet fogadunk csak el, amely számunkra és a város számára is elfogadható.

 

Az utóbbi időben nem csak a Várfürdő vezetése, hanem egy másik fontos feladat is kitölti a munkaidejét, hiszen tavaly annak a Nemzeti Légiipari Projekt Kft.-nek is az ügyvezetője lett, amely az épülő gyulai Airbus helikopter-alkatrészgyár miatt alapított vegyesvállalatnak a magyar tulajdonosi jogait képviselő cég. Mondhatni elég távoli a repülőgépipar a fürdő igazgatástól, hogy találta meg ez a feladat?

– Az volt az elvárás, hogy az építkezés, illetve az elhelyezkedés miatt legyen egy helyi ember, aki mindig jelen tud lenni, és aki szemmel tudja követni az egész műveletet, és persze a kivitelezést is. Az MNV Zrt. döntésének értelmében Görgényi Ernő polgármestert kérték fel arra, hogy jelöljön ki valakit, aki a tulajdonosi jogokat képviseli, így választottak ki. Szükség volt egyfelől az angol nyelvtudásra, illetve az is sokat számított, hogy 20 évig dolgoztam a bankszektorban multinacionális vállalatoknál, így van rálátásom arra, hogyan is kell működnie egy ilyen globális cégnek. Nem értek a helikoptergyártáshoz, a hadiiparhoz, viszont a számokhoz nagyjából igen, és tudom, hogy melyek azok az alapvető struktúrák, amelyek szektortól függetlenül egy multicégnél kell, hogy működjenek. Én járok a felügyelőbizottsági, igazgatósági ülésekre, tartom a kapcsolatot a vagyonkezelővel és az Airbus-szal. Egyfajta koordinációs szerepkör ez, vagyis nem kell tudnom pontosan, hogy milyen csapágyakat gyártanak, de azt igen, hogy milyen döntések születnek, azok hogyan vannak előkészítve és azt is, hogy milyen számok jönnek ki ebből később.

 

Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezető igazgatója (elöl b-j), valamint Görgényi Ernő, Gyula polgármestere, Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Magyar Levente, a

Az Airbus Helicopters Hungary Kft. létrehozásáról Bruno Even, az Airbus Helicopters vezérigazgatója, és Kun Miklós, a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetője 2020. július 17-én írta alá a dokumentumokat Budapesten. Fotó: Lehoczky Péter

 

– Még tavaly év végén jött létre az Airbus gyár és a kapcsolódó beruházások lebonyolítását segítő Projekt Koordinációs Bizottság, amelynek tagjává Mager Andrea minisztert, Békés megyéből Görgényi Ernő gyulai polgármestert, önt mint a Nemzeti Légiipari Projekt Kft. ügyvezetőjét, és Uhljár Eriket, a Békéscsabai Szakképzési Centrum kancellárját nevezték ki. Mivel foglalkozik pontosan ez a bizottság és eddig milyen eredményeket értek el közösen?

– Ez a bizottság folyamatosan felügyeli a projekt alakulását és több lába van. Az egyik ilyen a kivitelezői munka, amit már látunk is, ha az elkerülő úton megyünk. Ezenkívül van egy képzési rész, egy kormányzati támogatási oldal, illetve egy úgynevezett STU üzemegység is, amely az itt gyártott alkatrészek felületkezelését látja majd el. A bizottság ezeknek a projekt-elemeknek a státuszát vizsgálja folyamatosan, szükség esetén pedig közbeavatkozik. Mindig van egy felmerülő téma vagy probléma és erre készítünk egy akciótervet. Alapvetően ez a bizottság feladata, és az itt végzett munkát a hadiipari fejlesztésekért felelős kormánybiztos irodája vezeti.

 

– Februárban Békésben járt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy megtekintse az Airbus gyár építését, illetve tárgyalt a gyulai, a békéscsabai polgármesterrel, valamint a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetésével is. Ekkor jósolta azt a tárcavezető, hogy itt, helyben akár megismétlődhet a kecskeméti Mercedes-sztori is. Görgényi Ernő pedig akkor azt mondta, hogy Gyula és Békéscsaba legszebb napjai csak ezután következnek. Egyetért ezekkel a kijelentésekkel?

– Egy biztos: megváltozik majd az élet. Gyula jelenleg egy csendes kisváros, egy üdülőváros és feltehetően ezután sokkal pezsgőbb élet alakul majd itt ki. Meglátjuk, hogy jót tesz-e ez a városnak. Szerintem igen, mert értelmiségiek érkeznek majd Gyulára, rengeteg, korábban elszármazott gyulai tér vissza, ennek következtében felpezsdül a kulturális élet, felpörög az ingatlanpiac, ezenfelül az Airbus-t még számos beszállító cég követi majd. Feltehetőleg ez még csak a kezdet. Hogy a legszebb napjait éli-e majd a város, gazdasági szempontból mindenképpen, élhetőség szempontjából is remélhetőleg így lesz, de a település élete jelentősen át fog alakulni.

 

– Ha minden jól megy, akkor jövő tavaszra elkészülhet a gyárépület, előreláthatólag mikor indulhat majd be a tényleges termelés? Befolyásolhatja ezt még valamilyen szinten a koronavírus-járvány?

– A mostani kivitelezés átadási időpontja 2022 márciusa. Ezután fut majd fel a termelés, amihez persze kell némi idő, de gyakorlatilag jövő márciustól normál módon működhet a gyár.

 

– Sokan nagy lehetőséget látnak a légiipari multicég idetelepülésében, a korábbi hírek szerint több mint kétszáz munkahely jöhet létre a beruházás során. Milyen végzettségű embereket keresnek majd elsősorban? Csak kifejezetten erre a szakterületre specializálódott mérnökök, technikusok jöhetnek ide dolgozni vagy más, akár szellemi, fizikai területre is keresnek majd humán erőforrást?

– A kulcspozíciókra már felvettek embereket, ilyen például a pénzügyi vagy termelési igazgató. Feltehetőleg a dolgozók egynegyede szellemi foglalkozású lesz, főleg mérnökök, irodai alkalmazottak, könyvelők, a többiek pedig fizikai alkalmazottak lesznek, az ő képzésüket végzi majd a Békéscsabai Szakképzési Centrum a tervek szerint idén ősztől kezdődően. A termelés felfutása 2026-ra várható, és akkor éri majd el a gyár a létszámának csúcsát. Az Airbus alapvetően magyar szakemberekre épít, de természetesen lesznek a vezetésben külföldiek is, akik feltehetően Gyulán élnek majd. 

 

– Még a kinevezésekor azt nyilatkozta, hogy az új megbízatás egyelőre nem jelent annyi pluszfeladatot, hogy akadályozza a Gyulai Várfürdőben végzett munkáját. Tudja-e már, hogyha megnyit az üzem, mit csinál majd? Marad a fürdő vezetése vagy ez esetben választania kell?

– Szerintem mehet mind a kettő, de ha választanom kellene, akkor a Várfürdőt választanám. Nem gondolom, hogy erre sor kerül, mert ez egy tipikusan vagyonkezelői feladat: sokkal inkább koordinatív, mint operatív munka. Ez egyelőre napi egy-két órás munkával jár. Persze minden nap van valami, rengeteg a jelentési kötelezettségünk minden irányba, illetve képben kell lenni az aktualitásokkal, de ez nem napi 8 órás munka. Mindenesetre a Várfürdő vezetése továbbra is prioritást jelent a számomra.

További programok »

Gyula

A kastélyban és a várban folytatódik a városismereti képzés

Gyakorlati résszel folytatódik a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. városismereti képzéssorozata. Tavasszal a járványhelyzet miatt online platformon frissíthették fel a várossal és a turisztikai attrakciókkal kapcsolatos ismereteiket kilenc gyulai szálláshely és a Várfürdő dolgozói. Október 27-én személyesen is találkozhatnak a vár és az Almásy-kastély kínálatával.
2021. október 23. 12:27
FEL