A békéscsaba közgyűlés decemberben tárgyalt a 2024-es költségvetés koncepciójáról, akkor el is fogadta azt. Szente Béla (Fidesz-KDNP) képviselő kérésére ugyanakkor arról döntöttek, hogy több év kihagyás után ismét lesz úgynevezett első olvasata a büdzsének, amely bár még nem tartalmaz minden konkrét számot, nagy vonalakban azonban lefekteti a költségvetés alapját, melynek egyébként februárig kell elkészülnie, a testület pedig a soron következő ülésen dönt róla.
A tervezésben az önkormányzat számos szervezete és intézménye részt vesz, célja pedig, hogy az önkormányzat folyamatos működéséhez és a jogszabályokban előírt feladatok végrehajtásához szükséges előirányzatokat a reálisan teljesíthető bevételekhez igazítsa.
Nem meglepő módon a tervezés során előállt fedezet-szükséglet jelentős volt, de a kiadások csökkentése révén a költségvetési tervezet fedezete kiegyensúlyozottabbá vált, ugyanakkor a múlt heti állapot szerint 586 millió forintra még nincs meg a fedezet.
Bevételek
A bevételi oldalon továbbra is lehet számítani a központi támogatásokra, bár szerényebb mértékben. Az önkormányzatnak a minimálbér és garantált bérminimum emelkedése kapcsán nyújtott támogatások mellett más területeken is számolnia kell támogatások változásával. Ilyen például a szolidaritási hozzájárulás: az adóerő-képesség növekedése miatt csökkent a támogatás mértéke, de több mint fél milliárd forinttal nőtt a befizetési kötelezettség Békéscsaba esetében. Ha mindent számításba veszünk, összesen 173 millió forinttal csökken ezen támogatások mértéke.
A helyi adóbevételek továbbra is fontos szerepet játszanak a költségvetésben. Mind az építmény, az iparűzési, mind pedig az idegenforgalmi és kereskedelmi pótlékból magasabb összeg folyt be a városi kasszába az előirányzathoz, valamint a korábbi évekhez képest is.
Az ingatlan eladásoknál már nem ennyire rózsás a helyzet: a tervezettnél csupán jóval kevesebb összeg folyt be erről az oldalról, ennek hiányát pedig csak az adókból származó többlettel tudták pótolni.
Kiadások
A kiadási oldalon nemcsak a 18 költségvetési szerv gazdálkodására kell tekintettel lenni, hanem figyelembe kell venni az energia költségek növekedését, a helyi adóbevételek előirányzatait is, és különféle projektekre is előirányzatokat kell tervezni.
A dokumentumban hangsúlyozzák: minden évben nagyon sok a kötelező és a nem kötelező feladat, ezekre az önkormányzat korábban mind-mind forrást biztosított a lehetőségei függvényében. Kiemelik, hogy a városüzemeltetési tevékenységet ellátó Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-nek már tavaly is egymilliárd forint felett volt a finanszírozási igénye, ez az összeg idén még tovább emelkedett.
Az ülésről
Tarné Stuber Éva osztályvezető a soron kívüli ülésen szóban azzal egészítette ki a leírtakat, hogy az első olvasat tárgyalása nem jogszabályi kötelezettség. Mint mondta, a jelenlegi egyenleget múlt héten csütörtökön rögzítettek, tehát a számok még változnak, azok csak egy állapotot tükröznek.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy a testület decemberben már tárgyalt a koncepcióról, azóta néhány dolog már biztossá vált, amely meghatározza a bevételi vagy kiadási oldalt. Kiemelte: jelen információk szerint az önkormányzati költségvetés nincs egyszerű helyzetben, mivel közel 600 millió forintra, vagyis a működési összköltség 3 százalékára egyelőre még nincs fedezet. A városvezető arra is rámutatott, hogy az illetmények és bérek növelésétől nem lehet eltekinteni, így a már kialakult hiány tovább növekszik majd. A tervezési prioritások közt említette az intézmények működőképességének megőrzését, az önkormányzati szektorban jól dolgozók munkahelyeinek megőrzését, valamint a folyamatban lévő fejlesztések befejezését, az önkormányzat előtt álló lehetőségek kiaknázását. A városvezető hozzáfűzte: a fedezetszükséglet több tényezőből áll össze, a központi elszámolások rendszerében sok százmillió forintos hátrányt szenved el a jelenlegi költségvetés. Nem lehet biztosan tudni, hogy lesz-e állami kompenzáció. A köznevelési szektorban az illetmények emelésével kapcsolatban el lehet számolni 380 millió forintot – tette hozzá.
A polgármester kitért az iparűzési adó tavaly tapasztalt jelentős mértékére; mint mondta, ha nem lesz jelentős a fellendülés, ez nem haladja meg a tavaly befolyt összeget, így 6,1 milliárd forinttal terveztek. Az építményadó tekintetében néhány millió forintos emelkedéssel lehet számolni. A többi helyi adó kisebb arányt képvisel. A vagyonértékesítési bevételt idén 300 millió forintra tervezik, amely önkormányzati szándék esetén reális célnak tűnik.
Fejlesztési hitel felvételét egyelőre nem tervezik, de a polgármester nem tartja kizártnak, hogy később ez a helyzet változzon. Hozzátette: a város alapvető gazdálkodásához szükséges előirányzatok nagyon mérsékelten vannak tervezve azért, hogy megteremtsék a költségvetés egyensúlyát. Tavaly több alkalommal módosították a büdzsét, év közben a bővülő bevételi lehetőségek nyomán több területre fordítottak plusz pénzt. A városvezető önmérsékletre, takarékosságra intette a képviselőket, egyúttal megjegyezte, abban bízik, hogy év közben olyan bevételi többlethez jut a város, amely kiegészíti a lehetőségeket. A fedezetszükséglet kezelését nem nevezte egyszerűnek, kombinált megoldást javasolt.
Galéria
Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) megköszönte azoknak a munkáját, akik részt vettek az első olvasat előkészítésében, majd arról beszélt, hogy 705 millió forint központi támogatás érkezett tavaly az energiaárak kompenzációjára, ezért arról kérdezett, hogy erre idén is van-e mód. Azt is kérdezte, hogy a szolidaritási hozzájárulások tekintetében más megyei jogú város mekkora összeget fizet be? Az ingatlanértékesítésekkel kapcsolatban azt vetette fel, hogy a Csanádapácai és Kétegyházi úton kialakított ipari területen milyen fázisban tart az ingatlanok értékesítése. A Városgazdálkodási Kft.-vel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a cég az év elején kapott támogatást, majd év közben egy kiegészítést, idén pedig jelentős összegű növekedés látszódik a tervezéskor. A cég tevékenységét jó színvonalúnak tartja, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a külterületeken sok a rossz állapotban lévő földes út. Örömtelinek nevezte, hogy az óvodapedagógusok bérrendezésben részesülnek, egyúttal arra is utalt, hogy ez bérfeszültséghez vezethet, ezért 10 százalékos béremelést javasolt az intézmények tekintetében azárt, hogy elejét vegyék a dolgozók elvándorlásának. A választókerületi célelőirányzattal kapcsolatban felvetette, hogy az kevés lehet egy-egy rossz, leromlott állapotú járda felújítására, ezért azt kezdeményezte, hogy a korlátozott pénzügyi lehetőségek ellenére külön forrást különítsenek el erre a célra.
Az ülésen megjelent Herczeg Tamás (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő arról tájékoztatott, hogy van a kormány előtt olyan javaslat, amely egy-egy célfeladat, probléma megoldására szolgáló forráskiegészítést tartalmaz, amelyre már ebben az évben is számítani lehet, de konkrétumokkal nem tudott szolgálni. A bérfeszültséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy több képviselőtársával együtt egy csomagot állítottak össze, amely ennek ellenszeréül szolgálhat.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) arra emlékeztetett, hogy amikor egy-egy plusz központi forráshoz jutottak, akkor az adatkéréssel kezdődött, ilyen a közelmúltban még nem volt, de jó jel, hogy a Pénzügyminisztérium előirányzatai közt 83 milliárd forint szerepel az önkormányzatok támogatására, valamint ott a rezsivédelmi alap is.
A szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban Tarné Stuber Éva pénzügyi osztályvezető azt mondta, nem tud olyan adatot, ami más városok hozzájárulására vonatkozik, ugyanakkor Békéscsaba kategóriát ugrott, ezért ekkora mértékű a befizetés. Egyúttal pontosította: a városgazdálkodási cég egymilliárd forint támogatással indult tavaly, amely többszöri módosítás után 1,2 milliárdra duzzadt, az idei is hasonló volument képvisel.
Kiss Gyula aljegyző Opauszki Zoltán felvetésére arról beszélt, hogy a TOP-os forrásból épült iparterületek esetén a fenntartási időszak végéig (amely nem a fizikai megvalósítástól, hanem a pénzügyi zárástól számított öt év múlva telik le) csak akkor lehet területet értékesíteni, ha az arra kapott támogatást a város visszafizeti, ezért jelenleg is egy bérleti konstrukció kidolgozásán munkálkodnak.
Miklós Attila (Szövetség Békéscsabáért) azt kérdezte, hogy az önkormányzat mennyi hitelfelvétellel számol idén, és milyen fejlesztésekre venné fel azt? A polgármester erre úgy válaszolt, hogy új hitelt egyelőre nem vennének fel, a véglegesen benyújtott rendeletben azonban javasolja majd fejlesztési hitel felvételét, az MBH-val az átvállalás le lett egyeztetve, a működési költségek tekintetében pedig több 10 millió forinttal csökkenthetőek lesznek a kiadások a bankváltással.
Szente Béla (Fidesz-KDNP) azzal kezdte, hogy a koronavírus-járvány, energiaválság, infláció olyan negatív hatást okoztak a város számára, melyekkel nehéz dolgozni, ezek pedig évekig éreztetik még a hatásukat, tovább gyűrűznek bizonyos területeken. Megjegyezte, hogy az előző év nem sikerült rosszul, ennek tükrében azt kérdezte, ebből maradt-e valami megtakarítás. Arra is kitért, hogy szerinte nem minden fejlesztés sikerült jól, például a napelem-beruházások terén, példaként említette a Csabagyöngye Kulturális központot, ahol a rendszer nem olyan hatékony, mint amilyenre eredetileg tervezték. Szerinte számot kellene vetni az energetikai beruházások hatékonyságáról, akár egy hőkamerás felméréssel. Arra is kitért, hogy nem híve az ingatlaneladásnak, de forgatni kell a pénzt. Említett olyan területeket, amelyek elhanyagolt állapotban vannak, „tájsebek”, ha ezeket rendbe tennék, el lehetne adni. Sok az olyan pózna, amiről nem lehet tudni, ki működteti, használatban vannak-e egyáltalán, s ezek olyan közterületeken állnak, amelyeket hasznosítani lehetne. Mint mondta, szembe kell nézni azzal is, hogy a 30 évig elhanyagolt, rossz állapotban lévő földes utak már nem szolgálják a lakosságot. A bérfejlesztésekre rátérve azt emelte ki, hogy az infláció miatt a kultúra területén gyakorlatilag eltűntek a korábbi évek béremelései, a bérek lesüllyedtek a garantált bérminimumra vagy az alá. „Ősszel át kell adni egy következő közgyűlésnek a stafétát, próbáljuk meg jól átadni” – hangsúlyozta a képviselő, aki szerint törekedi kell arra, hogy a fejlesztések bevételeket generáljanak a város számára. Hozzátette: sok város képes jól sáfárkodni a lehetőségeivel, amelyek megkönnyítik a város pénzügyi lehetőségeit.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba) a járdák kapcsán azt mondta, el tudja képzelni, hogy a költségvetésben látható összeggel tervezzenek a javításra előirányzatot. Még van a tervezésből hátra 2-2,5 hét – fűzte hozzá.
Juhász István (Hajrá Békéscsaba) a bevételek jó tervezésére hívta fel a figyelmet. Szerinte a legszükségesebb kiadásokkal kell tervezni, megfelelő önmérséklettel kell lenni. 2023-ban hasonló időszakban a testület ijedt volt a nehéz körülmények miatt, de év végén több alkalommal is módosították a költségvetést a megnövekedett bevételeknek köszönhetően. Mint mondta, a Hajrá Békéscsaba-frakció tagjai is véleményezték a tervezetet, úgy vélik, számos megoldásra váró kérdés van, de úgy gondolja, hogy a képviselőknek érdemes egy igény-listát eljuttatni a polgármesterhez, amelyet akkor lehet teljesíteni, ha a bevételek azt lehetővé teszik. Egyúttal megköszönte az első olvashat elkészítését.
Szigeti Béla (Hajrá Békéscsaba) átgondoltnak és alaposnak tartja a tervezetet, kiemelve, hogy a makrogazdasági környezet kedvezőbb, mint tavaly ilyenkor, de óvatosságra intett a továbbiakban is.
A határozati javaslatot a grémium 13 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
