Az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával 2024 novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, amely a drónok magyar vadgazdálkodásba való bevezetését tűzte ki céljául – emlékeztet közleményében a szervezet. Az eszközök használata igen sokrétű lehet. Idén tavasszal egy országos őzgida- és fészekalj mentési akciót hirdettek, amelyhez minden vármegyei vadászati érdekképviseleti szervezet önként csatlakozott.
A kezdeti nehézségek után – például az alföldi vármegyékben a korai kaszálások és az elhúzódó ellési időszak, valamint a drónok és a pilóták hiánya – minden vármegyében koordinátorok szervezésével kezdték meg a munkát, majd az eszközök beszerzése következett, amelyek során sárga füljelző bilétákat, behelyezőfogókat, vegyszer- és szagmentes gumikesztyűket osztottak ki. A mentett gidák adatait táblázatban rögzítették. A szakemberek folyamatosan egyeztettek a gazdálkodókkal, hogy a kaszálások előtti napon, a kora reggeli órákban át tudják a területet vizsgálni, pontosabban átrepülni a hőkamerás drónokkal.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy két-két és fél hetes korukig az őzgidák semmilyen vadrisztótól, így az ultrahang elől sem kelnek föl, erre megoldás lehetne a hőérzékelős kaszálórendszerek alkalmazása, amelyek az élőlény észlelésekor automatikusan felemelik a kaszát, de ez a módszer komolyabb befektetést igényelne a gazdáktól. Mindebből kifolyólag a megoldást elsősorban a kiszorító kaszálás, a megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vadriasztólánc és a hőkamerás drónok együttes használata nyújthat.
Az adatok alapján idén 278 őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
