A múlt heti máltai informális EU-csúcson elfogadott nyilatkozat gyakorlatilag megfelel annak, amit Magyarország javasol az európai külső határok védelmének erősítésére, az uniós határkörzetek törvényes rendjének helyreállítására a helyzet kezelhetősége érdekében - mondta Londonban Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő magyar és brit újságírókat tájékoztatott a magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, illetve a külpolitikai fejleményekről alkotott magyar kormányzati álláspontokról a londoni magyar nagykövetségen. Kijelentette: ma már a megbeszélések uralkodó elemévé kezd válni az a korábban utópiának bélyegzett magyar vélemény, hogy nem elég az európai határok közvetlen védelme, hanem a migrációt már a határoktól távol meg kell állítani, a lehető legközelebb a migráció kiindulópontjává vált konfliktusövezetekhez.
Kovács Zoltán szerint a magyar kormány üdvözlendőnek és igen időszerűnek tartja ezt a felismerést, de az a véleménye, hogy e felismerés nem jelenti a feladat elvégzését: az eddigi deklarációk még nagyon messze vannak tényleges, hatékony intézkedésektől.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy a határkerítés - "jóllehet a magyar kormány sem kedveli" - működőképesnek bizonyult, mivel meg tudja állítani, vagy legalábbis lassítja az illegális bevándorlást.
Fizikai határkorlátok nélkül az embercsemészek zavartalanul folytathatják több milliárd eurós ügyleteiket - tette hozzá.
Tervezett új intézkedésként említette, hogy a jövőben azok a migránsok sem mozoghatnak korlátozás nélkül Magyarország területén, aki hivatalos menedékjogi kérvényt nyújtanak be, egészen addig, amíg döntés nem születik arról, hogy jogosultak-e politikai menedékjogra vagy menekültstátusra. Korábban ugyanis visszaélések történtek az elbírálási rendszerrel, sokan még folyamodványuk megvizsgálása előtt Németországba, Nagy-Britanniába vagy az észak-európai országokba utaztak tovább, kihasználva a (belső határellenőrzés nélküli) schengeni övezet nyújtotta lehetőségeket - mondta hétfői londoni helyzetértékelésében Kovács Zoltán.
Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatokkal és Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi magyarországi látogatásával összefüggésben Kovács Zoltán kijelentette: a paksi atomerőmű bővítése, illetve a már meglévő reaktorok élettartamának kiterjesztése nemcsak Magyarország érdekeit szolgálja, hanem a térség egészének energiaellátási biztonságához is hozzájárul.
A magyar gazdaság állapotáról szólva a kormányszóvivő kijelentette: az elmúlt hat évben hozott intézkedések visszahozták az országot a gazdasági összeomlás széléről, a munkanélküliségi ráta történelmi mélységekben jár, a foglalkoztatottsági számok meghaladják az európai átlagot. Közeledik annak a 2010-ben megfogalmazott politikai célnak a megvalósítása, hogy tíz éven belül egymillió új munkahely jöjjön létre. Hat év alatt 700 ezer új állást sikerült teremteni, vagyis az időarányos eredmény azt mutatja, hogy a cél elérhető, bár most már inkább az e folyamat következtében jelentkező szerkezeti jellegű munkaerőhiányt kell kezelni egyebek mellett munkaerő-átképzési programokkal - mondta Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő a Sky News hírtelevíziónak adott, hétfő este sugárzott interjúban Európa és Oroszország viszonyáról szólva kijelentette: ezt a kérdést a realitások figyelembevételével kell megítélni, és ennek alapján Magyarország e viszonyrendszer újragondolását szorgalmazza, annál is inkább, mivel a túlpolitizált, túlideologizált hozzáállás Oroszország esetében nem lesz eredményes.
"Mi Közép-Európában, különösen Magyarországon rá vagyunk utalva a partnerségre (Oroszországgal), akár tetszik, akár nem, mivel az Európai Unió nem biztosított számunkra olyan infrastruktúrát, amellyel kiváltható lenne a függőség például az orosz olaj- és a földgáz-infrastruktúrától, és ezt a realitást figyelembe kell vennünk" - hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország a Brexit-tárgyalásokon támogatná-e azt a brit álláspontot, amelynek alapján Nagy-Britannia vissza akarja szerezni a teljes ellenőrzést határai felett, ugyanakkor akadálytalan hozzáférést is szeretne EU-tagságának megszűnése után az uniós belső piachoz, Kovács Zoltán úgy válaszolt: erre európai szintű válasz születik majd. Magyarország saját nézőpontját ebben a kérdésben a Nagy-Britanniában élő és dolgozó magyarok biztonsága határozza meg, és a magyar kormány ahhoz fog ragaszkodni, hogy a magyarok jogai az egyenlőség elve alapján érvényesüljenek. Ettől eltekintve a kilépési feltételekről tartandó tárgyalásokat a 27 társállamnak együtt kell lefolytatnia Londonnal - hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Forrás: MTI, kormany.hu
