Fodor Görgy pedagógus beszédében felidézte, a 19. század végén és a 20. század elején kibontakozott művészeti irányzat világnapját 2013 óta ünneplik minden évben június 10-én. Gyulán ehhez kapcsolódva 2014 óta tartanak szecessziós sétákat, kultúrdélutánokat, vetített képes és könyvbemutatókat Bagyinszki Zoltán kezdeményezésére – tette hozzá.
Emlékeztetett, az alföldi szecesszió „igen erős oldalágának” számító gyulai szecesszió 2019-ben bekerült a gyulai értéktárba. Az irányzat jegyeit magukon viselő helyi épületek – Bagyinszki Zoltán, Fodor Görgy és Bálint Imre, a Szecessziós Magazin portál főszerkesztője révén – online térképen is megtekinthetők, gazdag fotótárral, szakirodalmi hivatkozással.
A pedagógus beszédében arról is szólt, hogy a „gyulai Lechner Ödön”, Pfaff Ferenc (1878–1945) építész, kivitelező – aki a település lokálpatrióta polgáraként ipartestületi képviselő, pallérmester és kőművesmester is volt – jelentősen gazdagította a gyulai városképet.
Emléktábláját tavaly októberben állították az általa tervezett Pfaff-villa – vagy ahogy többen ismerik: a Stéberl-ház – homlokzatán. Nevéhez köthető még többek között az Egyesült Katholikus Polgári Kör elbontott székháza, az egykori 1-es iskola épülete, a Pikulás Takarék, a Szent József temetőnél álló magánház; a Kövizig mai székháza, a németvárosi óvoda épülete, a Neumann- és a Faulháber-ház – hangzott el a beszédben.
Bagyinszki Zoltán fotós köszöntőjében kifejtette, a szocializmus idején a szecessziót „elhallgatták”, de mára ismét foglalkoznak az irányzattal az Iparművészeti Múzeum irányításával.
Kitért rá, hogy elkészített egy erdélyi szecessziós képes adatbázist, amely tízezer fotót tartalmaz ötvenegy település csaknem ötszáz épületéről. Az anyagot Bálint Imre dolgozza fel, októberre elkészülhet az erdélyi szecessziós honlap.
Arról is beszámolt, hogy az idei világnapra egy online kiállítással is készült, amely Békés vármegye szecessziós épített örökségét mutatja be. Bagyinszki Zoltán több mint ezer fotót készített az elmúlt csaknem fél évben Békéscsabán, Eleken, Battonyán, Orosházán, Gyomán, Mezőberényben, Nagyszénáson, Vésztőn és Szarvason, a honlapján, a bagyinszki.eu-n ezekből és a gyulai fotóiból látható 170 képből álló válogatás.
Megjegyezte, a vármegye legtöbb szecessziós, illetve szecessziós jegyekkel bíró épülete Gyulán van, hiszen a korábbi vármegyeszékhelyen tehetős tisztviselői, vállalkozói réteg élt, amelynek tagjai a kor divatja szerint építtették fel otthonaikat, üzemeiket. A fotós a körútján a vártnál több szecessziós helyszínt talált, az online tárlaton 20 békéscsabai épületről 58 fotó tekinthető meg, a többi vármegyei településről pedig 70 fotó került fel 30 épületről.
A tervek szerint ősszel fotós vándorkiállítást szerveznek a vármegyében, hogy minél többen megismerjék a térség szecessziós értékeit.
Forrás: Gyulai Hírlap
