Gyakori kosborfajaink közé tartozik, az Alföldön azonban, különösen a Dél-Tiszántúlon meglehetősen ritka. Ezért is tartjuk számon a Kis-Sárréten található termőhelyeit, és rendszeresen figyeljük az állomány alakulását. Ez a kosboroknál nem egyszerű dolog, mert a virágzó példányok mennyisége évről-évre nagy ingadozásokat mutat. Még szoros összefüggést sem tudunk felfedezni az időjárás és a virágzó példányok mennyisége között. Van, hogy csapadékos tavaszon alig találkozunk vele, máskor száraz években is tömegesen virágzik.
Az idei esztendő a gyengébb évjáratok közé tartozik. A meleg, száraz tavasz minden növénynél korábbra hozta a virágzási időszakot, ez az agárkosbornál is így van. A Kis-Sárréten április utolsó harmada, május eleje a növény fő virágzási időszaka, idén azonban már április első napjaiban virágzott és meglehetősen szerény példányszámban bújt elő.
A Kis-sárréti állományok érdekessége, hogy a természetes, száraz gyepek mellett olyan másodlagos élőhelyeken (felhagyott szántókon, gátak oldalában) is megjelenik, ahol néhány évtized eltelt már a bolygatás és a művelés óta. Így Biharugrán a Cserepes nevű területrészen, Geszten pedig egy töltés oldalában is élnek állományai.
Maga a növény a kistermetű kosborfajok közé tartozik, átlagosan 5-10 cm magas, de néha előfordulnak magasabb, 15-20 cm-es példányai is. A virágzat színe is igen változatos, a sötétlilától egészen a halvány rózsaszínig, de tiszta fehér virágzatú példányokra is ráakadhatunk. Mint minden orchideafélénk, az agár sisakoskosbor is védett növényeink közé tartozik.
Forrás: KMNP
