Ha csak kis mennyiségű zöld- és szerveshulladék keletkezik a háztartásunkban, akkor a szomszédunk, vagy ismerősünk átveheti tőlünk a maradékainkat. Emellett, ha saját kertünk van, akkor ott fel is használhatjuk a tápanyagban dús és nem mellesleg talajlazító hatású komposztunkat, ami a békéscsabai, utóbbi években elég száraz talajhoz nagyon fontos adalék. Ezek mellett pedig jótékony rovarok tápanyaga is a komposzt. A minimális, mondhatni alig létező ökölógiai lábnyoma mellett még ingyen is van.
Komposztálni pedig nem is nehéz, akár egy gödörbe, egy ládába, vagy direkt erre a célra készített komposztálóba is lehet gyűjteni a szerves hulladékot, ami mondhatni tényleg csak gyűjtés, azonban pár dolgot érdemes figyelembe venni. Emellett pedig léteznek szobai komposztálók is, amiket az emeletben élők használhatnak, és a benne keletkező folyadék egyfajta tápoldatként használható.
Amennyiben a komposztálónk méretét a hulladékmennyiségünk és a komposzt felhasználásunknak megfelelően választjuk meg, akkor sosem telik teljesen meg, és sosem ürül teljesen ki, hanem mindig tudjuk alulról üríteni az érett végterméket, amivel fokozatosan és folyamatosan táplálhatjuk fáinkat, bokrainkat, dísznövényeinket és a kertünk termő növényeit, de akár a füvet is zöldebben tarthatjuk vele.
A komposztálás kisokosunkat megtaláljátok ezen a linken: A komposztálás alapjai – mit és hogyan?
-400x225.webp)
