A háztartási hulladékok közel 30-40 százaléka komposztálás során hasznosítható, ezáltal a szemét mennyiségét csökkenthetjük, valamint kiskertünk tápanyagellátását is biztosíthatjuk káros vegyszerek, adalékanyagok nélkül.
A kérdés csak az, mit is komposztálhatunk, hogyan tudjuk a lehető legtöbb hulladékot hasznosítani úgy, hogy a növényeink számára megfelelő humuszt kapjunk.
Mi kerülhet a komposztba?
A konyhai, háztartási hulladékok közül a zöldség-, gyümölcstisztítás hulladékai; szobanövények elhervadt (egészséges) részei; a természetes alapanyagok (például gyapjú, pamut, lenvászon stb.) felhasználhatók.
Kerti hulladékok közül a kerti gyomok lehetőleg virágzás előtt kerüljenek a komposztba; a gallyak pár centis aprításban; fű és gyep; lehullott gyümölcsök, akár szárítás nélkül, valamint örökzöldek, melyek közül egyes fajtákat csak szárítva lehet komposztálni.
Komposztálásra nem javasolt anyagok
A szennyezett, festett, vegyszerrel kezelt anyagok semmiképp ne kerüljenek olyan komposztba, melyet később veteményes táplálására kívánunk felhasználni!
A nem vagy nagyon lassan lebomló anyagok sem ajánlottak, például fém, üveg, műanyag, húsfélék és a zsiradékok.
A csontok nagyon nehezen bomlanak, ráadásul a legyek is nagyon kedvelik őket, kellemetlen szagokat is áraszthatnak. Hasonló okok miatt a húsevő állatoktól származó alom bekeverése sem javallott.
Az utak mentén a nagy autóforgalom miatt, szennyezett lehet a növényzet, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványt, valamint beteg növényi részeket se tegyünk a komposztba!
A dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei mértékkel használhatóak, 2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot.
A komposztálás fő lépései
Első lépés a gyűjtés, amire egy fedéllel ellátott tárolóedényt célszerű alkalmazni, amit minél gyakrabban ürítsünk a komposztálóedényünkbe.
Ezt követi az aprítás, amivel jelentősen csökken a hulladék térfogata és felgyorsítja a hulladék lebomlását.
A komposztedény/tároló feltöltése rétegesen történik. A finom anyagokat a durva szerkezetűvel, a nedveset a szárazzal, a zöldet a barnával kell keverni! Annak érdekében, hogy a keverék összetétele kedvező legyen, nekünk kell megteremtenünk az egyensúlyt, például úgy, hogy félreteszünk némi szalma, kéreg- vagy faszecskát, melyet később szükség szerint felhasználhatunk.
A következő mozzanat a forgatás, minél többször ( legalább havonta 1-2 alkalommal) forgassuk át a komposztot, mellyel felgyorsítjuk az akár 12 hónapig eltartó érési folyamatot. Az átforgatás közben ellenőrizzük a nedvességet!
Az utolsó teendők: a kész komposzt átrostálása, majd kertünkben, vagy a balkonveteményesben történő hasznosítása.
Ahogy a mondás tartja: gyakorlat teszi a mestert. A gyakorláshoz jó szórakozást kívánok!
Nagy Adrienn, Zöld(Örök)ség
-400x225.webp)
