Miklós Attila mellett Fülöp Csaba önkormányzati képviselő, Takács Péter, a közbiztonsági, ellenőrzési és ügyrendi bizottság tagja, az LMP Dél-alföldi Regionális Elnökségének elnöke, dr. Fülöp Zoltán a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagja, a Magyar Liberális Párt Békés Megyei elnöke, valamint Körömi János, a Békéscsabai Kossuth Kör vezetője beszélt Békéscsaba költségvetéséről.
Takács Péter kiemelte, hogy a választások előtt a jelenlevő szervezetek nem csak alkalmi szövetséget kötöttek, az most is tovább él, hogy közösen tudjanak fellépni a Békéscsabán élők érdekében. Jellemző a szövetségre az együtt gondolkodás a város ügyeiben, és az is, hogy igyekeznek szem előtt tartani azokat a szempontokat, amelyeket még a kampány során megfogalmaztak. Beszélt arról, hogy Békéscsabán szükség lenne egy bérlakás-építési programra, mert óriási az igény rá. Az esélyteremtést illetően pedig azt is megfogalmazta, hogy hozzáférhetőbb tűzifa-támogatással lehetne többet tenni azért, hogy a rászorulóknak ne kelljen fagyoskodniuk. Leszögezte: az erről szóló rendeletet úgy kellene módosítani, hogy a rászorulók valóban hozzájussanak ehhez a támogatáshoz. Takács Péter megjegyezte azt is, hogy ha meghatározó súllyal kerültek volna a közgyűlésbe, akkor a békéscsabaiak ettől az évtől már garantáltan a lakcímkártya felmutatásával mehettek volna a kolbászfesztiválra.
Miklós Attila úgy fogalmazott: konszenzusra kellene jutni a tekintetben, hogy mi az, amire az idei költségvetésből több forrást szánnának, és mely területeket kezelné kiemelten az adott évben a város.
– Erre adott volna lehetőséget, ha januárban tartunk közgyűlést és megtárgyaljuk a költségvetés első olvasatát. Itt már az állami támogatások mértéke és a saját bevételek tervezése megmutatta volna ugyanis azt, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhatunk 2020-ban. Ez nem történt meg, a törvényi határidő utolsó pillanatát jelölte meg a polgármester úr arra, amikor a képviselők megkapják a költségvetést, ekkor pedig már nagyon nehéz lesz arra olyan módosító javaslatot tenni, ami érdemi változást eredményezne – jelentette ki Miklós Attila.
A képviselő szerint például a háziorvosok kérdésével kiemeltebben kellene foglalkozni, ahhoz, hogy ne legyen ennyi üres praxis Békéscsabán, önkormányzati beavatkozásra van szükség: beszélni kellene arról, hogy ez ösztöndíjprogrammal, vagy rendelő-felújítással oldható meg. Hozzátette, hogy ugyanilyen fontos lenne a lakásprogram áttekintése egy önálló lakásprogram indítása is, hiszen nagyon sokan várnak szociális bérlakásra Békéscsabán.
– Az elmúlt években 45-48 milliárd forint között mozgott a költségvetés főösszege, ebből 12-13 milliárd volt a város működtetésére fordított összeg, a fennmaradó rész a TOP-os, uniós, valamint a Modern Városok Programban megpályázott forrás volt. A működési főösszegen belül, 1,3 milliárd forintot tesznek ki a város önként vállalt feladatai, például a közművelődés, a sport, a vállalkozásfejlesztés terén – folytatta Fülöp Csaba.
A képviselő szerint ezek azok a területek, amelyek Békéscsabát még inkább élhetővé, jobbá tudják tenni, egyben Békéscsabának komoly reklámot jelentenek, és nemzetközi hírnevet is tudnak hozni. Fontosnak tartják, hogy itt akkor se legyen visszalépés, ha szigorodik a költségvetés.
Dr. Fülöp Zoltán nehezményezte, hogy bár a választáson résztvevő polgárok 15 százalékát képviselik, ennek ellenére a 35 felügyelő bizottsági helyből csak 1 helyet kaptak.
– Ebből már következtetni lehet arra, hogy milyen a várost közösen vezető „lila Fidesz” (Hajrá Békéscsaba Egyesület) és a „narancs Fidesz” demokrácia felfogásra, ami a következő 5 évet fogja jellemezni. Nagyon rossz metódust hozott magával a polgármester. Aki nem a két Fideszre szavazott helyben, annak a képviselete csak látszólagos – fogalmazott dr. Fülöp Zoltán.
A liberálisok elnöke leszögezte, hogy a tudomására jutó információkat igyekszik közölni az emberekkel, egyúttal kéri, hogy írjanak rá a közösségi oldalán, ha anomáliákat tapasztalnak, mindennek utána megy, nem lesz a „mutyik embere”. Kiemelte, hogy ő egy modern, zöld és európai Békéscsabát szeretne, ezért fog dolgozni.
Körömi János szociális szakemberként arról számolt be, hogy Békéscsaba területén még ma is sokan élnek nehéz szociális helyzetben, erre is jobban oda kellene figyelni a költségvetés tárgyalásakor.
– Szerintem az önkormányzat egyik súlyponti feladata kell legyen, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került emberek fokozott segítséget kapjanak. Ha valóban gondoskodó az önkormányzat, annak ezen a területen is meg kellene mutatkoznia – jegyezte meg.
Körömi János hozzátette: a civil szervezetek jelenléte és működése nagyon fontos egy demokratikus berendezkedésben. Odafigyelve, és támogatva azokat a civil szervezeteket, amelyek „nem politikailag támogatott háttérrel jöttek létre”, hanem a valósan segítő civil szervezetek, több feladatot meg tudnának oldani, jobban tudnának ők is segíteni.
Mikóczy Erika, D. Nagy Bence
