Van olyan is, hogy egy tréfás kedvű atyánkfiának ezt kihasználva jut eszébe az élőket „kísérteni”. 1885-ben, Gyulán, egy éjszaka egy gazdátlan lámpás tűnt fel az utcákon és ott „sétálgatott”. Egy bátor lakos utánament és leütötte, mire az mindenféle állati alakot öltött magára, de hajnalra eltűnt. Egy hónappal később a rendőrség kézre kerítette az alakváltó szellemet, aki nem volt más, mint a lóbőrbe öltözött gyulai gyepmester, aki így járkált egy lámpással a kezében éjnek idején. Azonban a „fegyveres hajdú által gyepmester uram a lóbőrből kirázatott és elpáholtatott.”
Kísértetjárás ezután is gyötörte a derék gyulaiakat 1897-ben egy idős asszony panaszkodott, hogy boszorkány látogatja házát, és a könnyen mozdítható, törékeny tárgyakat a földhöz vagdossa. A rendőrség azonban kisütötte, hogy a jelenségekért egy nála dolgozó napszámos a felelős, aki korábban máshol is „kísértett”, de onnan kipenderítették.
1925-ben meg Csabán, a jaminai Szekerka családot kergette egy kísértet kis híján az őrületbe. A házban garázdálkodó szellem az éjszaka közepén hallatott hol disznóröfögést, kutyaugatást, hol meg a szélzúgást a szobában. Megpróbáltak együtt élni a jelenséggel, de feladták, házukra bontási engedélyt kértek. Az indok persze furcsa volt – kísértetjárás –, így a városi hatóság vizsgálatot indított az ügyben. A Közlöny tudósítója személyesen is találkozott a családdal, amelynek tagjai már egy éve nem aludtak jól az éjszakai röfögésektől. Szekerka néni nem tudott magyarul, így a szomszéd néni tolmácsolt a riporternek, aki azt is elárulta, hogy az egész utca haragosa volt a családfőnek. Szekerka úr ugyanis az egész utcát el akarta tiltani az ottani kút használatától, mire azok perbe fogták, erre emez be akarta tömni a kutat. Végtére pedig az egész utca elátkozta Szekerkáékat – úgy tűnt, teljes sikerrel. A cikk nyomán a rendőrség nyomozást indított, minek eredményeképp a detektívek éjszaka Szekerkáék egyik ágyában egy ács-segédet találtak. Így a – saját kérésére – névtelenségben maradt röfögő „szellemet” rövid úton előállították.
Szalay Ágnes
