Az országos programsorozat kezdeményezői elképzeléseinek megfelelően, az év nagy részében elzárt épületrészt ismerhetnek meg az érdeklődők a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban szeptember 17-18-án. A Kulturális Örökség Napjain múzeumok, középületek, műemlékek, templomok és fürdők várják a jövő hét végén a látogatóikat épületvezetésekkel, koncertekkel és más érdekességekkel, hogy azokat bemutathassák úgy, ahogy máskor soha.
Az 1566. évi ostromot követő török építkezések során jöhetett létre a gyulai várral szemben álló kastély ma is álló, támpillérekkel megerősített, dongaboltozatos kapuépítménye. Az 1740-es években gróf Harruckern Ferenc toronnyá alakíttatta a vár egykori védelmi rendszerének külső részeként funkcionált kaput, melyet törtvonalú vörösre festett sisak koronázott. A messzire látszó kapuzat a főúri reprezentáció, a hatalom, az ősi eredet kifejezésére szolgált. A 19. század elején a külsejében átalakított építmény az Almásy-kastély elemévé, s ezzel az arisztokrata családi élet, a privátszféra részévé vált.
Ennek az épületrésznek, a Török-, vagy Huszár-toronynak több évszázados történetét ismerhetik meg azok, akik a Kulturális Örökség Napjain a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot keresik fel. A szeptember 17-18-i hétvégén ugyanis az épület azon – egyébként nem látogatható – részét nyitják meg. A torony nem csak díjtalanul lesz látogatható, de óránként az épületrész történetéről szóló előadásokkal is várják az érdeklődőket.
