Ahogy a tavalyi cikkünkben Vasas András elújságolta, a fülemüle népies neve a csalogány (52 évig kellett aludnom, hogy ezt megtudjam).
– Az MME a fülemüléken keresztül mutatja be a természetet, melynek három alkotóeleme van – mondta. – A természetnek köszönhetjük a vízkörfogást (ivóvíz), a talajképződést (termés), illetve a légkörben a különböző gázok összetételét, emiatt van az, hogy olyan a levegő, amit be tudunk lélegezni. Tulajdonképpen a fülemüle egy pici, apró lakója az élet fájának. Ez a veréb nagyságú vonulómadár március végén érkezik hazánkba. Általában 17 óra után elkezd énekelni és másnap reggel 8-ig szinte abba sem hagyja.
Repül a..., repül a..., barátposzáta! – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Majd egy eklatáns példával alátámasztotta a tényeket: valaki a Guns N’ Rosest szereti, más a Scootert, a lényeg az, hogy több szavazáson bebizonyosodott, a fülemülének van a legszebb éneke a madarak közül. Ha úgy vesszük, a páva nagyon gyönyörű, ellenben borzasztóan ronda a hangja.
– A fülemüle hangja továbbá régóta munkát ad a művészeknek – tette hozzá. Többek között Andersen Fülemüle című meséjéből a nagy Sztravinszkij operát is írt. András szerint Sztravinszkij minden bizonnyal madarász lehetett, mert volt egy másik csodás műve is, a Tűzmadár. (A Tűzmadár nevét pedig egy metálbanda vette fel.)
Galéria
Azonfelül 1924-ben, a rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetített egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet muzsikált az ott éneklő fülemülével. A hangverseny akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező tizenkét tavaszon megismételték.
Az MME-s rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik. Ezzel szemben ez a kismadár jól rejtőzködik, így kicsi az esély arra, hogy láthatjuk. „Mivel ez nem állatkert, nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz benne” – jegyezte meg.
Közben a program előtt több függönyhálóval, gyűrűzés céljából sikerült „begyűjtenie” négy barátposzátát. A megjelent gyerekek közül az engedhette el őket egyesével, aki az „egy-kettő-hááárom”-ra a leghamarabb emelte fel a kezét.
Tény, ezek a skacok nem igazán ijednek meg a pókok, hernyók, vízigótok árnyékától.
