Kiállítást rendezett a gyulai önkormányzat kedden, a városházán. A tárlat az egykori megyeháza történetét mutatja be. Az esemény apropója egyúttal a műemléképület felújítása volt.
A megnyitón a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: gyulainak lenni évszázadok óta egyet jelent a felelősségvállalással.
– Gyula a vármegye természetes központjaként lett közigazgatási székhely, és az évszázadok során természetes módon lett része a kultúra, a gazdaság és az egészségügy. Az évtizedek múlásával az államigazgatás professzionalizálódása folyamatos igényt támasztott a megyeháza megépítésére – mondta el beszédében dr. Kovács József.
A kiállítást a Békés megyei kormánymegbízott nyitotta meg. Dr. Takács Árpád elmondta: a város utcáit járva és az önkormányzat épületébe betérve minden embert megérint a hely szelleme.
– Ez a felújítás azt jelenti, hogy a városvezetés tiszteli a hagyományokat, a tradíciót, az egykori vármegyei központot, azt az épületet, ahol a főispánok helyet foglaltak. Ápolják a hagyományokat, megőrzik a műemlékeket, nagy hangsúlyt fektetnek az örökségvédelemre. Úgy gondolom, hogy Gyula város története egybefügg Békés megye történetével, történelmével, hiszen 1950-ig itt dőlt el a megye közigazgatása és itt voltak azok a fejlesztések, amelyek a polgári értékeket, a szellemei, gazdasági és kulturális központot jellemezték – hangsúlyozta dr. Takács Árpád.
A város polgármestere már arról beszélt, hogy kötelességük egy ilyen műemléképületet felújítani akkor is, ha ehhez nincs pályázati forrás, mint ahogy az elmúlt években.
– Önerőből valósítottuk meg a ház rekonstrukcióját, amelyhez a kormányhivataltól is kaptunk támogatást több mint 14 millió forint értékben. Jelenleg egy Európai Uniós beruházás zajlik: 68 millió forint pályázati támogatást nyertünk az épület energetikai korszerűsítésére. Így a történelem és a 21. századi technológia együtt él ebben az épületben – ismertette dr. Görgényi Ernő. Hozzátette: a kiállítás nemcsak a városháza épülettörténetét mutatja be, hanem Gyula korszellemét is közvetíti, amely az épített és a természeti értékek megóvásáról illetve éltetéséről szólt.
