Kevés a gépkezelő és az állattenyésztő a mezőgazdaságban

2022. január 3. 11:45 | behir.hu

Jelentősen csökkent az idénymunkások száma a mezőgazdaságban, miközben az agrár- és élelmiszeripari állandó foglalkoztatottak száma nőtt. A mezőgazdasági szakképzésben tanulóknak pedig csupán bő harmada tervezi, hogy végzés után a szakmában helyezkedik el.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt, míg ugyanebben az időszakban az élelmiszeriparban dolgozók száma ennél valamivel kisebb mértékben gyarapodott írta a Világgazdaság az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által készített, Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban című kiadványra hivatkozva.

A mezőgazdasági idénymunkások száma 2020-ban 2019-hez képest 3,3 százalékkal csökkent, a 2015–2020-as időszakban pedig 24 százalékos volt a visszaesés. Az idénymunkaerő felhasználása a gyümölcstermesztésben és a szántóföldizöldség-termesztésben volt a legmagasabb.

A már alkalmazott állandó munkaerőnél a legnagyobb nehézséget a folyamatosan növekvő bérigény, a munkavállalók elkötelezettsége, valamint a munkatapasztalat hiánya okozta, míg a szezonális foglalkoztatottaknál az alacsony munkamorál jelentette a legnagyobb kihívást. A vállalkozások leginkább – 40 százalékban – ismeretség, illetve ajánlás útján kerestek új munkaerőt.

Az AKI kiadványa szerint a 2020–2021-es tanévben Magyarországon 162 intézményben folytattak agrárszakképzést, és összesen 16 885 diák tanult ilyen területen. Az idén zárult tanévben az agrárszakképzésben tanulók körében a legnépszerűbbek az élelmiszeriparhoz kapcsolódó szakmák voltak, közel a negyedük tanult ilyen területen, ezt követte az agrárgépészet a diákok valamivel több, mint 22 százalékával. Mezőgazdasági szakmát a diákok 22,4, erdészetet és vadgazdálkodást a 12,7 százaléka tanult. A tanulók bő harmada tervezte, hogy a szakképzettség megszerzését követően a szakmában helyezkedik el.  

A munkaerő-kereslet elemzéséből azt a következtetést vonták le az AKI kutatói, hogy az agrárszakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb hiány gépkezelőkből, állattenyésztőkből, valamint gépszerelőkből és karbantartókból volt. Az élelmiszeriparban a húsfeldolgozó és édesipari termékgyártó munkakörökben volt a legnagyobb mértékű a munkaerőhiány, ezeken kívül cukrász, élelmiszeripari gépkezelő, tejfeldolgozó, valamint  gyümölcs- és zöldségfeldolgozó és -tartósító foglalkozásokban kerestek tartósan szakképzett munkaerőt.

További programok »

FEL