A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös körképe alapján a hazai uborkatermesztés két meghatározó ága eltérő pályán mozog. A konzervuborka-termesztés továbbra is fontos szereplője a kertészeti ágazatnak, ugyanakkor az elmúlt időszakban visszaesés figyelhető meg.
2025-ben Magyarországon mintegy 330 hektáron termesztettek konzervuborkát, amelyből körülbelül 20 ezer tonna termést takarítottak be. A termőterületek elsősorban az ország keleti részére koncentrálódnak, ahol a termesztési feltételek kedvezőbbek. Jelentős központnak számít Csenger térsége is.
A termelők körében egyre inkább előtérbe kerül a támrendszeres, hálóra futtatott technológia, amely jobb minőségű termést eredményez és megkönnyíti a betakarítást. Ugyanakkor ez a módszer nagyobb beruházást és több munkaerőt igényel.
Az ágazat számára egyre nagyobb kihívást jelent a klímaváltozás. A gyakoribb hőhullámok miatt felértékelődött a hőstresszt jobban tűrő fajták szerepe, miközben a növényvédelmi lehetőségek szűkülése és az új károsítók megjelenése is nehezíti a gazdálkodók helyzetét.
Ezzel párhuzamosan a hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt évek egyik legsikeresebb kertészeti területévé vált. Az elmúlt nyolc év során a termesztőfelület csaknem megduplázódott, a termés mennyisége pedig hozzávetőleg két és félszeresére nőtt.
Jelenleg körülbelül 150 hektáron folyik hajtatott uborkatermesztés Magyarországon, az éves termelés pedig meghaladja az 50 ezer tonnát. A fejlődésben meghatározó szerepet játszanak a korszerű technológiák, köztük a biológiai növényvédelem alkalmazása, amely egyszerre támogatja a hatékony és fenntartható termelést.
A szakmai szervezetek szerint a következő évek egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ágazat szereplői alkalmazkodni tudjanak a változó időjárási viszonyokhoz, miközben tovább növelik a termesztés hatékonyságát és fenntarthatóságát.
Forrás: NAK
-400x225.webp)
