Idén a tizenkilencedik alkalommal rendezik meg az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatot, amelynek központi tematikája az Álom és valóság – Lehetséges világok. A Békés Megyei Könyvtár október 3-11-e között közönségtalálkozókkal, könyvbemutatókkal, előadásokkal és kiállításmegnyitóval, Békéscsabán összesen 30 eseménnyel vár minden érdeklődőt.
Aki dr. Gelencsér András előadása címének az első felét olvasta: „Ábrándos szép napok…”, először azt hihette, egy énekes érkezik, a mondat másik része azonban nyomban kijózanítja az álmodozó olvasót: „Őszintén a globális fenntarthatóságról.” Az előadó elmondta, vonattal érkezett Békéscsabára; szereti a kihívásokat. Hozzáfűzte, hogy a fenntartható fejlődés természeti korlátait állítja a középpontba, amiről – véleménye szerint – úgy tűnik, a politika és az emberek többsége nem hajtandó tudomást venni.
Dr. Gelencsér András – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A Föld egy véges rendszer – legalábbis az anyagfogalom szempontjából. A végtelen növekedést, amit a gazdaság tűz ki célul, azt lehetetlen teljesíteni. Előbb-utóbb nagyon súlyos korlátokba ütközünk – jelentette ki.
Majd azokól az ásványi nyersanyagokról ejtett szót, amelyek nélkül a civilizáció elképzelhetetlen, illetve az a tervezett zöld átállásról, amely egyfajta globális politikai stratégia, ellenben többnyire valótlan alapokon nyugszik.
Aláhúzta, a világ sokkal tragikusabb helyzetben van, mint ami innen látszik. Mert a növekedés és az ipari termelés és egyáltalán a fogyasztás egy jelentős része nem a fejlett országokban összpontosul.
– Azonfelül a természetben csak egy bizonyos határig van növekedés, mert ugye a testünk sem növekszik a végtelenségig, hiszen szeretnénk egybesúlyban maradni – jegyezte meg. – A Földdel is ugyanígy kellene tennünk: meg kellene találni az egyensúly állapotát, ami még hosszú távon fenntartható és stabil. De a jelenlegi pénzügyi modell ezeket a korlátokat nem ismeri. Át kellene alakítani ezt a társadalmi-gazdasági politikai rendszert, amely kizárólag a növekedésre fókuszál, és valahogy be kellene húzni a féket.
Galéria
A társadalmi rétegek közti egyenlőtlenségek növekedése egy olyan kortünet, ami még tovább gerjeszti a növekedést. Tönkre teszik a jövőt, és elveszik az életteret a jövő generációja elől. Tulajdonképpen szinte súlytalan az a szlogen, hogy a fenntarthatóság vonatkozásában az unokáknak vissza kell adni a Földet, miközben már a saját életünkben bekövetkezhet az, hogy nagyon súlyos következményekkel nézünk szembe.
– A globális elit azt hiszi, hogy a döntéseivel változtatni tud a jelenlegi állapotokon, miközben kétharmaddal nem lehet a természeti törvényeket megváltoztatni. Az a játéktér, amit a Föld kijelölt, azon nekünk belül kell maradnunk. Egy borzalmasan szűkülő alagútba megyünk, ahol nagyon közel van a fal, és egyelőre nem nagyon látszik, hogy globális szintem ezeket miképp lehetne orvosolni – fogalmazott.
