Soron kívüli ülést tartott Békéscsaba közgyűlése. A középpontban a Modern Városok Program állt.
Több, a Modern Városok Programhoz kapcsolódó projektjavaslatához is készített kormányelőterjesztést az e tárgyban felelős minisztérium, így jó eséllyel már decemberben döntés születhet egy-egy projektről. A békéscsabai önkormányzat és a kormány között április 26-án köttetett meg a Modern Városok Program (MVP) együttműködési megállapodása, melyről bővebben erre a linkre kattintva olvashatnak.
Mivel ahhoz, hogy kormányzati szinten tárgyalni lehessen a megyei jogú városok fejlesztési terveiről, elfogadói nyilatkozatot kell tennie az önkormányzatnak, s minthogy december 2. az erre vonatkozó határidő, soron kívüli ülést tartott a békéscsabai képviselőtestület.
Takács Péter a napirenddel kapcsolatban azt javasolta, hogy zárt ülés helyett nyilvános ülésen tárgyalják az utolsó napirendet, mivel az szerinte nem tartalmaz olyan elemet, ami indokolttá tenné a nyilvánosság kihagyását. Miklós Attila szintén e mellett emelt szót.
A Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.(NIPÜF) kérte, hogy zárt legyen a tárgyalás - jelezte a polgármester - aki arról is tájékoztatott, hogy a novemberi soros ülés után egy nappal tudta meg a városvezetés, hogy az MVP bizottság már decemberben hozna döntést a jól előkészített projektekről, hozzátéve: múlt héten egy széleskörű egyeztetésen vett részt. “2016-ban a kormány eddig 51 milliárd forintot biztosított a költségvetésben a Modern Városok Programra, amit 83 milliárd forintra emeltek időközben. A következő évre 151 milliárdot fordítanának rá” - mondta Szarvas Péter, jelezve: a kormány célja, hogy felgyorsítsák a folyamatot. “Békéscsaba nincs lemaradva, sőt kifejezetten jó állunk. Hogy be tudnak kerülni az első körbe ezek a projektek, ez üdvözlendő”, majd megköszönte mindenkinek az előkészítő munkában való részvételt.
Takács Péter a zárt ülésen tárgyalandó iparterületről kérdezett, az előterjesztéshez levelet csatoltak október 26-i dátummal, miért nem tartotta akkor indokoltnak a soron kívüli ülést a polgármester?
Miklós Attila úgy fogalmazott: 30 milliárdnyi fejlesztési összeget használna fel Békéscsaba az MVP-ből. “Ez egyelőre még mindig hamuba sült pogácsa, eddig 200 milliárd forintot különítettek el a költségvetésből 2016-ban és 2017-ben, ha mindent összeadunk, a teljes ígéret 1700 milliárd forintra vonatkozik. Ennek az összegnek a 10%-a mire lesz elég?” - tette fel kérdését az MSZP politikusa.
Az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy jól készítsék elő a programokat, a kormányzat pedig azon dolgozik, hogy átvizsgálja ezek alkalmasságát, és forrással próbálja ellátni a projekteket - válaszolt Szarvas Péter. Amint azt a polgármester elmondta: 19 megyei jogú városnak tettek ígéretet, 2000 milliárd forintos összegre tettek ígéretet, ebből mintegy 1500 milliárd forintot uniós forrásból hívna le Magyarország, a többit pedig saját forrásból finanszírozna a kormány. “A projektek nincsenek olyan stádiumban, hogy kivitelezőket kelljen fizetni” - vélte a városvezető, s mint mondta, bizakodóbb Miklós Attilával, hiszen az M44-es autóúttal, vagy a projektek előkészítésével jól állnak.
Miklós Attila szerint azonban nem mindegy, hogy pogácsáról, vagy tortáról van szó. A hatból szerinte csak egy projekt van olyan kidolgozottsági szinten, amelyben látszik a konkrét elképzelés, ez a nyomdaipari képzőhelyre vonatkozó fejlesztés, a többi megfogalmazása szerint egy kaptafára készült tájékoztató.
A polgármester arra kérte az MSZP-s politikust, ne kételkedjen, mint mondta, bármelyik projektről tájékoztat, várja a képviselői megkeresést.
Dr. Ferenczi Attila a Takács Péter által felvetett zárt ülésen tárgyalandó napirendre tett megjegyzést. A tanácsnok azt mondta, nem a város fogja az iparterületet fejleszteni, nem állami földön, véleménye szerint pedig kötelezettséget vállalt a polgármester a közgyűlés helyett, lemondott arról, hogy a város fejlessze az iparterületet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy hiába a munkacsoportok, “magánkezdeményezés” zajlik a hűtőház kapcsán, Hanó Miklós alpolgármestert például nem hívják egyeztetni Budapestre. A Fidesz-frakcióvezetője azt is nehezményezte, hogy már régóta dolgoztak javaslatokon, amelyeket lesöpörtek az asztalról és újakat hoztak helyette. Mint mondta, az előkészítő fázisban is tájékoztatni kellene a képviselőket a projektekről. Példaként említette az Árpád fürdőt, azt kérdezte, bezárják, ha megépül az új sportuszoda? Az iparterület fejlesztésére visszatérve úgy fogalmazott, nem az van az önkormányzati törvényben, hogy a polgármester önállóan állásfoglalást hozhat, a testület véleményét ki kellene kérni.
Jelenleg a város iparfejlesztésre alkalmas területei nem érik el a 40 hektárt - válaszolta a polgármester. Mint mondta, együtt adták le a javaslatot, 6-ból 3 iparterület magántulajdon, 3 pedig olyan területen van, ami az állami földalaphoz tartozik, jó lenne, ha ezek az önkormányzathoz kerülnének. Szarvas Péter azt is elmondta, hogy a NIPÜF elemezte a helyzetet, jóváhagyták, hogy a zrt felvásárolja a területet, hiszen ipari parkok fejlesztésével foglalkozik. A város továbbra is fenntartja a jogát a további fejlesztésekre - tette hozzá Szarvas Péter azzal, hogy végre itt egy alkalom az ipari park fejlesztésére, előnyös helyen. Az állam nem akarja ingyen ezt ideadni - zárta sorait.
Hanó Miklós az alapokat látja másként, helytelenítette, hogy a kiajánlást nem hozták be közgyűlésre. “Az állam ne a mi terhünkre fejlesszen” - fogalmazott az alpolgármester. Elismerte, a NIPÜF segíthet ide hozni befektetőket, de szerinte az önkormányzatnak kellene fejleszteni.
Nem közvetlen ad támogatást a zrt., hanem saját beruházással fejleszt - tájékoztatott a jegyző. Bacsa Vendel azt is mondta, jelenleg tudomásulvételre lehetett nyilatkozatot tenni.
Az se biztos, hogy MVP pénzből valósul meg a fejlesztés, nem a város feladata lesz vélhetően, miből finanszírozzák - jegyezte meg Szarvas Péter, hozzátéve: nem lenne egyedi ez a modell, egy másik városnál már befektetőjelöltek is vannak.
Mivel kormányelőterjesztést tartalmaz az ipari park fejlesztésére vonatkozó előterjesztés, a titokgazda pedig nem adott engedélyt arra, hogy nyilvános ülésen tárgyalják a kérdést, ezért nem lehet nyilvános napirendként tárgyalni a témáról - ismertette a jegyző a NIPÜF csatolt levelének tartalmát.
15 igen, 1 nem és 1 tartózkodás ellenében fogadták el a képviselők a napirendet.
Nyomdaipari képzőközpont
Kiss Tibor jelezte, a Tevan-munkacsoport többször ülésezett és összeállította a Nyomdaipari Tudás és Képzőközpont fejlesztésére vonatkozó anyagot, amely részletesen tárgyalja az összefüggéseket. “Három projektelemet tartalmaz a projekt, tanműhelyfejlesztést 1,4 milliárd forintból, kollégium fejlesztést 483 millió forintból, illetve egy 50 milliós tananyagfejlesztést. Az alpolgármester egyúttal köszönetet mondott a nyomdászati szakembereknek és az előmunkában résztvevőknek. Arról is tájékoztatott: a minisztériumtól azt a választ kapták, hogy tökéletes az anyag.
16 igennel egyhangúlag elfogadták a javaslatot.
Röplabda Akadémia
Szálásférőhely bővítést, sportcsarnok felújítást és röplabda munkacsarnok kialakítását is tartalmazza a tervezet, ezen felül eszközbeszerzés és működési támogatás beszerzése van folyamatban e vonatkozásban - tudatta a polgármester.
Hanó Miklós a Fidesz-frakció nevében azt kérdezte, mennyibe kerül majd mindez, mi az üzleti terv, a működtetés lehetséges költségeiről ugyanis nem látnak anyagot. Javasolták ugyanakkor, hogy legyen kitétel a geotermikus energia kiépítése, így csökkenthető lenne a működési kiadás.
A komplex energetikai fejlesztésben már benne van a geotermikus energia, ezt a területet célozzák, a sportinfrafejlesztésnél ide is koncentrálnak - jelezte Szarvas Péter.
Tímár Ella azt mondta, három oldalú megállapodás szerepel az előterjesztésben a Békéscsabai Szakképzési Centrummal (BSZC), az önkormányzattal és a Békéscsabai Röplabda Sport Egyesülettel (BRSE). Az előterjesztés szerint a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola kollégiumának tornatermét ajánlanák fel a BRSE-nek, akkor így a testnevelés órák hogyan zajlanak ott? A klub mennyi időre kapja meg a termet?
A BSZC-vel zajlanak egyeztetések, a terem alkalmas a feladatra, az iskola is tud erről - közölte Szarvas Péter. Ha az akadémia létrejön, a BSZC-vel kell együttműködnie a csarnok használatát illetően a BRSE-nek. Napközben folyamatosan lehetnek foglalkozások, ezért úgy kell kialakítani a beosztást, hogy testnevelés órára, illetve edzésre is alkalmas legyen a terem - tette hozzá a polgármester, aki azt mondta, 5 éves működési támogatást szeretne biztosítani az önkormányzat.
Kiss Tibor arra emlékeztetett, hogy új infrastruktúra lesz kiépítve, a BSZC igazgatója pedig nem köthet olyan megállapodást, ami szerint nem lesz testnevelés óra az adott teremben.
Takács Péter azt a következtetést szűrte le, hogy gyakorlatilag az önkormányzatnak már alig van ráhatása az intézményekre, de ha a területért felelős alpolgármester nyugodt, akkor ő is az - mondta az LMP képviselője, hozzátéve: ez, és a soron következő javaslatok nem olyan kidolgozottak, mint a nyomdászképzésre vonatkozó, az akadémia tekintetében pedig nem túl tájékozott. A jövőbeni jó működés mennyiben terheli majd az önkormányzatot? - tette fel kérdését.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumával egyeztetnek, hogy 5 évre kaphassanak éves működési támogatást, a felnőtt csapat esetében pedig tovább kell folytatni a csapat erősítését, az önkormányzatnak további forrás-szerepvállalást kell tennie - zárta sorait Szarvas Péter.
16 igennel hagyták jóvá az előterjesztést a képviselők.
Új, multifunkcionális sportcsarnok
Az új, multifunkcionális sportcsarnok előkészítésével kapcsolatos munkákra, tervezésére igényelhet forrást a város, amelyről akár már decemberben támogató döntés születhet kormányzati szinten. Hogy mikor, milyen műszaki megoldással valósul meg a projekt, az a tervezési folyamatban alakul majd ki - tájékoztatott Szarvas Péter.
Több olyan településen is járt békéscsabai delegáció, ahol léteznek sportkomplexumok - közölte Kiss Tibor. Az alpolgármester azt mondta: egyes városokban az uszoda és a sportcsarnok együtt működik, ezért az a meglátása, a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. működtetésében, de külön portfólión létezhetne a megoldás. Véleménye szerint a példák hatékonynak mutatták a működtetést. Felvetette a termálvíz használatát, amellyel a költségeket felezni lehetne, a legmodernebb technológiák bevonásával együtt, a helyiségek kiadásával pedig plusz bevételekre lehet szert tenni.
A polgármester szerint a csabaiak keresik a szabadidő sportszempontú eltöltését, a város ehhez csatlakozhat. “Vannak első osztályú labdajátékosaink, atlétáink, az ifjúsági sportélet virágzik a városban, éppen ezért ne kicsit álmodjunk, hanem nagyot” - mondta Szarvas Péter, hozzátéve: a forrásokat ehhez mérten biztosítsuk, de ne csak a költségekkel törődjünk, hanem azzal is, milyen bevételeket lehet behúzni. A sportturizmus fellendülésére számítani lehet - hangoztatta bizakodóan a városvezető.
Takács Péter a Lencsési közösségi ház mellett szót emelve mondta el: a ráeső önkormányzati támogatása 11,5 millió, költségvetésük el sem éri a 21 milliót. “A saját bevétel nem jön magától, abban a helyzetben vagyunk, hogy mindenki mer nagyot álmodni, mondhatják, hogy kell új sportcsarnok, vagy hoki-pálya, de legalább hozzávetőlegesen, bizottságon, vagy munkacsoporton le kellett volna modellezni, mit jelent ez összegszerűen” - fogalmazott az LMP képviselője.
Bíró Csaba azt vetette fel, parkolóhelyek kialakítását érdemes megvizsgálni
15 igennel fogadta el a grémium az előterjesztést.
Sportuszoda
Dr. Ferenczi Attila több kérést is megfogalmazott a sportuszodával kapcsolatban. Elsőként arról érdeklődött, hogy az elhelyezési vázrajz alapján a Gyulai út 2. alatt hová kerül az uszoda, illetve mikorra várható, a geotermikus energia kialakítása? Kikérték-e az úszóktól, illetve a vízilabdázók véleményét, hogy hol szeretnének lenni a jövőben? - sorolta kérdéseit a tanácsnok. A Fidesz frakcióvezetője rátérve az Árpád fürdőre megjegyezte, lyukas a medence, napi 30 köbméter távozik belőle, azt kérdezte, hogy mi lesz akkor, ha baleset történik. Ha az új sportuszoda megépül, az Árpád fürdő wellness központ lenne, de a frakcióvezető szerint a fenntartás akár 100-150 millióba kerülhet évente, az Árpád fürdőből is elvonhat látogatókat, miközben így is arra panaszkodnak, hogy elmaradnak a fürdőzők. Hozzátette, termálvíz szempontjából Békéscsaba az országban az egyik legjobb helyzetben van. Leszögezte, kell a korszerű sportuszoda, de ha 5-10 év múlva ez pénzt von el az önkormányzattól, akkor jó lenne tudni róla előre.
Nagy Ferenc alpolgármester elmondta, jelenleg 40 millió forint a víz nélküli fenntartási költség évente. “Az új uszodánál a vízfelhasználás mindenképp nagyobb lesz, de nem lesz annyira vészes”. Az alpolármester szerint, ha kiadják a tervezési feladatot, akkor energiatakarékosra is meg lehet tervezni a létesítményt. Hangsúlyozta, ha az Árpád fürdő problémáját akkor is meg kell oldani, ha nincs Modern Városok Program. Az alpolgármester a látogatók elmaradását nem értette, hiszen ha marad a koncepció, a városlakók visszakapják a fürdőt, a sportkomplexum pedig a sportturisztikára építhet.
Hanó Miklós alpolgármester jelezte, 20 évre van mentessége a városnak a geotermikus energia esetén a visszasajtolásra, ha kertészeti tevékenység is van. Emellett kérte, a tervezőt kérjék fel, hogy vizsgálják a fürdő melletti területet is.
Kutyej Pál szerint a város saját úszóklubja nem teszi majd rentábilissá az uszodát, amíg nincs TAO-s forrás. A képviselő, aki a klub elnöke is, kiemelte: örülnek, ha lesz plusz vízfelület, de nullára kihozni sosem lehet majd a költségeket. A Fidesz képviselője abban látja a megoldást, hogy az energiafejlesztési projektet, amit beadtak, sürgessék meg, és aztán építsék fel az új komplexumot, mert így csak a munkabért kellene pluszban fizetni. A politikus hozzátette: a másik medencét is az állammal próbálják meg kifizettetni. Azt kérte, ha kezdődik a tervezés, akkor a vízilabdásokat és az úszókat is kérdezzék meg, mire van szükség, mert nem mindegy, milyen a víztisztító és a rajtkő.
Szarvas Péter polgármester megjegyezte, személyesen többször egyeztetett a vízilabdázókkal, úszókkal, Kiss Tibor alpolgármestert bízta meg az egységes tárgyalással.
Kiss Tibor kiemelte, sok mindenre lenne még szükség, a vizes sportoknak nem igazán van helye, habár ott az Árpád fürdő. Kiemelte, az MVP megállapodás kimondja, hogy ki kell dolgozni a megvalósítást. Kutyej Pál felvetésére úgy válaszolt, a működtetés nem rentábilis, de sehol sem az, ugyanakkor nagy felelősség az, hogy 450 gyereknek biztosítsanak sportolási lehetőséget. Ezt pedig csak úgy tudják ezt biztosítani, ha most megépítik – fűzte hozzá Kiss Tibor. Az alpolgármester elmondta, az a legolcsóbb, hogy ha egy helyen lesz minden, mert egyébként háromszor annyiba kerülne.
Miklós Attila szerint fontos, hogy új uszoda legyen, de jó lenne, ha az Árpád fürdő és a Szigligeti utcai tanuszoda is rendben lenne, de ott van a Belvárosi és a Szabó Pál téri iskola uszodájának kérdésköre is. Hozzátette, ha csak annyit elérnének, hogy modernizálják, hatékonyabbá tudnák tenni a létesítményeket, ugyanúgy pénzbe kerülne, csakhogy kevesebbe.
Szarvas Péter kiemelte, sok igényt lehet megfogalmazni a kormány felé, de a forrást meg kell találni. A polgármester hozzátette: olyan projekteket várnak, amik kimerítik a „Modern Város” mivoltát, számára a sportcsarnok felújítása okozott meglepetést, nem hitte volna, hogy átmegy ez a projekt.
Takács Péter megjegyezte, eddig sem volt probléma azzal, hogy nagyot álmodjunk. Az LMP-s képviselő szerint sokan mosolyogtak a jégcsarnok kiépítésén, de korábban épp a fennntarthatóság miatt lett elvetve az ötlet. Emlékeztetett arra, hogy amikor Szarvas Péter a volántársaság vezérigazgatója volt, akkor is azok közé tartozott, akik támogatják a vállalatot, mert a békéscsabai polgárokat szolgálja. Ezt a támogatást még egyszer meg is köszönte Szarvas Péter.
Nagy Ferenc sajnálta, hogy nem kerültek be a fenntartási költségek az előterjesztésbe, a sportcsarnok 1 millió forintba kerül havonta, fenntarthatósági szempontból ez szerinte bevállalható. Azért lehet ilyen olcsó a fenntartás, ha megvalósulhatnak az energetikai fejlesztések.
Dr. Kerekes Attila rövid történeti áttekintés után kiemelte, boldog, hogy olyan időszakban lehet képviselő, amikor ilyen beruházások valósulnak meg. A Fidesz képviselője kiemelte, hogy talán nincs megfelelő reklámja az Árpád fürdőnek, ezzel lehetne lendíteni a látogatottságon. Hozzátette, a szakemberek szerint is az a baj, hogy be van szorítva az Árpád fürdő, ott nincs hely még egy uszodának.
Herczeg Tamás sajnálattal konstatálta, hogy a bérlők házát nem sikerül megvalósítani ebből a programból, véleménye szerint nagyobb együttműködésre lenne szükség a polgármester részéről is, ebben az ügyben Hanó Miklós alpolgármester folytat tárgyalásokat. Felvetette, hogy ha most nem dönt a közgyűlés, akkor van-e kockázata annak, hogy később tárgyalják a projektet és elvész a támogatás. A tanácsnok kérdésként megfogalmazta, az új uszoda, a Sportok Háza, megfojtja az ott lakókat, és megvan-e még az a lehetőség arra, hogy az Andrássy út és a Kazinczy sarkán épülne a sportcsarnok. Szarvas Péter hozzátette, ez már elúszott.
Bíró Csaba hozzászólásában felidézte, hogy amikor elfogadta a város a sportkoncepciót, akkor még nem tudtak ezekről a beruházásokról, így most eljött az idő, hogy érdemes módosítani ezen. Lehetőségként felvetette egy Sport Nonprofit Kft. létrehozását, amit a törzsház alá hoznának létre, és felügyelné a működést, lehetne központosítani, pályázni, nyerni fejlesztésre, fenntartásra. Kiemelte, a város mindig ingyenesen biztosította a termeket, és ha alá lesz írva, hogy ingyen, akkor rendben van, de ha nem, akkor az önkormányzatnak kell előteremteni a forrást.
Kiss Tibor megerősítette, hogy az iskolák tornatermét az egyesületek bérleti díj nélkül megkapják, eddig is a város fizette, nincsenek veszélyben, mindkét intézményfenntartó biztosított arról, hogy ez így működhet továbbra is.
Szarvas Péter a felvetődő kérdésekre válaszként megerősítette, arra kell forrást kérni, amire a kormány lehetőséget ad, ezzel élni kell, a többi vízfelület fejlesztésére más forrásból kell pénzt keresni. A polgármester hozzátette, az uszoda kapcsán felmerült az Árpád fürdő, ugyanakkor ezt a létesítmény nagysága miatt elképzelhetetlennek tartja, ugyanakkor a sportcentrum részeként a közös öltözőket, gyermekmegőrzőt, a közös előnyöket kell látni. A döntéssel kapcsolatban megjegyezte, az esély megvan akkor is a támogatásra, ha a közgyűlés később dönt.
Hanó Miklós alpolgármester ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottság vizsgálja meg a másik helyszínt, mondjon véleményt, az még beleférhet. Emellett kérte, hogy próbálják meg a medence felújítását is belevenni, mert az is beleférne, mint a sportcsarnok felújítása.
Szarvas Péter az Árpád fürdő nagymedence jelenlegi állapotával kapcsolatban meglepődött, most hallott róla először, senki nem tájékoztatta erről. Miklós Attila válaszként megjegyezte, hogy 1 éve már említette ezt a veszélyt, nehogy mindenki meglepődjön. A polgármester elmondta, nem tudja, van-e műszaki becslés arra, hogy a felújítás mennyibe kerül, lehet, hogy tavaly is be lehetett volna építeni.
Miklós Attila megerősítette, legalább ötször elmondta a korábbi üléseken, hogy azért érdemes 33x25-ös medencét csinálni, vagy beépíteni a a Modern Városok Programba, hogy javítsák ezt az állapotot. - Ez elhangzott már többször, ennyire veszed komolyan a közgyűlésed polgármester úr - fejezte be hozzászólását az MSZP-s képviselő.
Szarvas Péter erre reagálva megkérte képviselőtársát, hogy ne használjon ilyen kifejezéseket az ülésen, majd felkérte Kozm Jánost, hogy számoljon be a medence állapotáról.
A Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, a fürdő 2003-as felújítása óta folyamatosan orvosolják a felmerülő problémákat, a lelátót is újították, a régi épület tetején kicserélték a cserepeket. Kozma János hozzátette, a szigetelési problémákat orvosolták, mind az uszodában, mind a medencében. Kiemelte, azok a problémák, amik a fúgában vannak, nem tudják kijavítani, valóban szivárog a víz. Nem olyan mértékű, hogy nagy károsodást okozna, de ezt hosszú távon orvosolni kell, mert bebizonyosodott, a korábbi kivitelező munkája trehány volt, ez több helyen látszik az élménymedence illesztéseinél is. Kozma János hozzátette, amíg nem ég a ház, addig nem riogatunk senkit, ezek a problémák 1-2 millióból megoldhatóak.
Dr. Ferenczi Attila a vezérigazgatót megerősítve kiemelte, orvosolható a probléma. Hozzátette, nem lett volna rá a forrás, ám most megcsillant a remény, az új uszodát csinálják meg a Gyulai úton, de csempészni kellene forrást a felújításra, különben ez a funkció megszűnhet.
Hanó Miklós fülét megütötte, hogy a polgármester nem tudott erről, de például ezért kellett volna behozni a Modern Városok Program fejlesztéseit a közgyűlésre.
Kutyej Pál elmondta, ha az Árpád fürdőben valósul meg a fejlesztés, akkor 1 évig nem lenne edzése az úszóknak és vízilabdásoknak, ugyanakkor fontos, hogy a nagymedence is megújuljon.
Szarvas Péter szerint fontos a versenyuszoda állapotáról alapos vizsgálatot készíteni, forrásbecslés után a közgyűlés elé kell terjeszteni. Azt indítványozta, hogy egészítsék ki ezzel a javaslatot, ha az utolsó közgyűlésig Kozma János vezérigazgató lesz a felelős a mérnöki felülvizsgálat elvégzéséért.
Hanó Miklós továbbra is azt kérte, hogy a tervező mondjon véleményt a másik helyszínről, ha ez nem kerül plusz forrásba, akkor emeljék bele.
Szarvas Péter válaszként elmondta a koncepcióban a Gyulai úti helyszín szerepel. Ha mégis az Árpád fürdő mellett döntünk, akkor még léphetünk a fejlesztési minisztérium felé és akkor lehet módosítani a tervezési szakasz során. Borbola István megerősítette, a tervezési költségben van lehetőség erre, ez nem jelent plusz költséget. Szarvas Péter is elfogadta ezt a vizsgálatot, miközben az előkészítés során az alternatív energiára is figyelemmel kell lenni.
Az előterjesztést egyhangúlag 14 igen szavazattal fogadta el a grémium.
Kovács Dávid, Varga Diána
