Újabb állomásához érkezett az Irodalom és képzőművészet, karöltve sorozat. Ezúttal Kiss Ottó, József Attila-díjas költő, író és BMZ, azaz Baji Miklós Zoltán képzőművész egymást faggatva mutatkozott be a közönségnek.
Édesanyáik egyidősek, közöttük mindössze három év van, egyikük gyulai, másikuk békéscsabai és mindketten a Vízműbe jártak. Párhuzamos pályán mozgott az est két főszereplője, hiszen ezúttal is a megye egy-egy jeles írója és képzőművésze reagált egymás munkásságára. Kiss Ottó, akinek a napokban jelent meg a Léghajó a Bodza utcában című kötete azt hangsúlyozta, hogy a megyében élő művészek követik, így önkénytelenül is, de formálják egymást.
Aki itt, ezen a tájon él, legyen most adott esetben művész bármilyen művészeti ágban, azok nagyjából ismerik egymást, nemcsak egymást, hanem egymás műveit, ilyen módon oda-vissza hatnak egymásra vagy kölcsönösséget lehet felfedezni. Nem olyan nagy az átszövés, BMZ-vel is vannak közös pontjaink az indulásnál és még találtunk párat, amire így felfűztük az estet – hangsúlyozta Kiss Ottó.
A Csabagyöngyében is ezeket a találkozási helyeket idézte fel a két alkotó. Az egyik legfontosabb párhuzamként kiemelték, hogy mindketten elkötelezettek a gyermeki világ felé, hiszen Kiss Ottónak számos gyermek verse van, míg Baji Miklós Zoltán nap, mint nap fiatalokkal dolgozik.
Baji Miklós Zoltán hozzátette: ő is gyermekekkel foglalkozik. Ahogyan a gyermekek, BMZ képi világa is azt az őszinteséget mutatja. Hozzátette: felnőttfejjel persze sokkal nehezebb szabadon alkotni, mert nagyon sok minden ránk rakódik az élet során, sok szabály meg minden, amit le kell rázni, hogy újra tudj dolgozni.
Az irodalom és a képzőművészet legközelebb április 25-én találkozik ilyen formában, akkor Péter Erika és Várkonyi János munkássága lesz a középpontban.
