Kell aggódniuk a magyar bankbetéteseknek az amerikai és svájci bankcsődök miatt?

2023. március 21. 09:37 | behir.hu

Rég nem látott pánikhangulat alakult ki a bankpiacokon. Amerikából indult, most Svájcban tart, és bár jelen állás szerint nem lesz belőle pénzügyi világjárvány, sok betétes aggódik, hogy vajon a pénze biztonságban van-e. A Bankmonitor ennek járt utána.

Hogyan mehet csődbe egy bank?

Pontosan ugyanúgy, mint bármelyik gazdálkodó szervezet. Rosszul gazdálkodik és nem tudja kifizetni a kötelezettségeit. Bank esetében ez azt jelenti, hogy a korábban itt pénzt elhelyező ügyfél nem jut hozzá a pénzéhez. A rossz gazdálkodás több formában is megvalósulhat. Az amerikai Silicon Valley Bank például túlzott kockázatot vállalt fel, a betétesek pénzét olyan kötvénybefektetésekben helyezte el, melyeken az amerikai kamatemelések miatt tetemes veszteséget szenvedett. Teljesen más volt a helyzet tavaly a magyar Sberbank esetében. Itt az anyabank hajtott végre egy olyan nagy összegű pénzkivonást, ami megingatta a bank stabilitását (történt mindez annak ellenére, hogy a magyar bank működése jó volt).

 

Bizalom nélkül nincs bank

A modern bankrendszer bizalomra épül. Az ügyfeleknek el kell hinniük, hogy a banknál elhelyezett pénzüket vissza is fogják kapni. A bizalom még azon bankok esetében is esszenciális igény, melyek 100%-ban jól és az előírásokat betartva működnek, ugyanis még ők sem maradnak fizetőképesek, ha hirtelen az ügyfelek fele ki akarja venni a pénzét.

 

Miért terjed a pánik villámgyorsan országok között is?

A globális bankrendszert hatalmas pókhálóként érdemes elképzelni. Kis túlzással – több áttételen keresztül – minden bank összeköttetésben áll a többi bankkal. Ha egy adott ponton megremeg a pókháló, akkor azt más pontok is megérzik. A bankok pókhálójában az összekötő szál a pénzátutalások rendszere, az értékpapír és egyéb tranzakciók összessége. Ha csődbe megy „A” bank, akkor az elsődleges kérdés rögtön az, hogy ez mekkora veszteséget okoz „B” és „C” banknak, azaz azon bankoknak, amelyek közeli kapcsolatban állnak vele. És ma már a bankok működése távolról sem korlátozódik egy országra. A pánik terjedésének másik oka, hogy kívülről nagyon nehezen definiálható, hogy mely bank követtel el ugyanazokat a hibákat, ami miatt a Silicon Valley Bank csődbe ment. Az amerikai szaksajtó ugyan felállított egy húszas listát a potenciálisan hasonló cipőben járó bankokról, de ez soha nem lehet teljesen pontos…

 

Elkerülhető-e a 2008-as tragikus összeomlás?

Nagyon nagy valószínűséggel, ugyanis a legnagyobb jegybankok és pénzügyi felügyeletek megtanulták, hogy sokkal nehezebb egy jelentős bank összeomlása után megállítani a dominóhatást, mintha az elején megfogják. Ma már egészen biztos, hogy a Lehmann Brothers-t sem hagynák csődbe menni (legalábbis abban a formában, ahogyan azt 2008-ban tették).

Nem véletlen tehát, hogy a Silicon Valley Bank összes betétese kártalanításra kerül, azaz visszakapja a teljes elhelyezett pénzösszeget, miközben a betétbiztosítás csupán 250 ezer USD értékig terjedne. Ugyanez történik a svájci Credit Suisse esetében is, itt nagyságrendileg 48 órán belül 50 milliárd USD rendkívüli hitelt nyújtott a svájci jegybank, az SNB a Credit Suisse-nek, mely így megőrizte fizetőképességét. Ezen túlmenően a Svájci Nemzeti Bank és a svájci pénzügyi szabályozó hatóság (FINMA) közvetítésével tárgyalások folynak a svájci UBS bankkal arról, hogy vásárolja meg a legnagyobb riválisát.  

 

Mire van ma 100% garancia Magyarországon?

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) minden banki ügyfél részére garantálja, hogy bankcsőd esetén 100 ezer EUR értékig (ez ma 39 millió Ft) a banknál elhelyezett pénze kifizetésre kerül. A nagy megtakarítással rendelkező ügyfelek számára természetesen megoldást jelenthet, hogy több banknál tartják a pénzüket. Tekintettel arra, hogy a Silicon Valley Bank három hónappal a csődesemény előtt még az összes hivatalos kimutatása szerint minden előírásnak megfelelt, nagyon nehéz kihívás lenne – még pénzügyi szakemberek számára is – egy-egy bank működési stabilitásának a teljeskörű megítélése.

 

Hogyan növelhetjük pénzünk biztonságát?

Kevesek által ismert tény, hogy nagymértékben eltér a bankbetét és az értékpapírszámla (kötvények, részvények, befektetési alapok) biztonsága. Fontos különbség, hogy a bankbetétben, folyószámlán elhelyezett pénzt a bank felhasználja saját gazdálkodásához, hitelezéshez és egyéb banki műveletekhez. Ezzel szemben az értékpapírokat (például a legegyszerűbb lakossági állampapírokat) nem használhatja. Ezeket csak nyilvántartja a bank és nem „nyúlhat hozzájuk”. Amennyiben az értékpapír számlánkon tartott államkötvény, vagy befektetési alap eltűnik, az bűncselekményt jelent. (Ez történt egyébként a Questor esetében). Egy klasszikus fizetésképtelenség, bankcsőd esetén is az értékpapír számlán lévő állampapírunknak érintetlenül rendelkezésünkre kell állnia (ha nem történt bűncselekmény).

 

Forrás: Bankmonitor

További programok »

Gazdaság

Már az ötödik kutat fúrják a Sarkad melletti gázmezőn

A hétvégén elkezdődött az ötödik kút fúrása Nyékpuszta lelőhelyen. A Sarkad térségében feltárt szénhidrogénmezőn tavaly február óta üzemel az első kút. 2023-ban újabb kettőt fúrtak, az elmúlt télen termelésbe állt egy évekkel ezelőtt lemélyített másik is.
11:10
FEL