A mérsékelt égövi, lombhullató gyümölcsfák – mint az alma, a körte, a szilva, a meggy vagy a cseresznye – természetes körülmények között képesek alkalmazkodni a kemény téli hideghez. A téli nyugalmi állapotban lévő fák szöveteiben csökken a víztartalom, a sejtek „felkészülnek” a fagyra, így megfelelő edzettség mellett a –15–20 fokos hőmérséklet önmagában még nem okoz feltétlenül károsodást.
A legtöbb hazai faj ilyenkor a fás részekben – törzsben, vastagabb ágakban – még jelentős tartalékokkal rendelkezik, és a hidegtűrésük ilyenkor a legmagasabb.
Mikor jelenthet mégis gondot az erős fagy?
A legnagyobb kockázatot nem feltétlenül a tél közepe, hanem az időjárás hirtelen változása jelenti. Ha egy hosszabb enyhébb időszak után érkezik be markáns lehűlés, a növények részben elveszíthetik fagytűrő képességüket. Ilyenkor a rügyek, különösen a virágrügyek már érzékenyebbek lehetnek a hidegre.
Szintén fokozott a veszély ott, ahol:
- a gyümölcsfák fiatalok vagy legyengült állapotban vannak,
- a fajták kevésbé hidegtűrők,
- a terület fagyzugos, alacsonyan fekvő,
- a hideg hosszú ideig, széllel párosulva áll fenn.
A gyökérzóna különösen érzékeny lehet hótakaró nélküli, tartós fagy esetén, főleg laza, száraz talajokon.
A valódi veszély inkább tavasszal jön
A tapasztalatok szerint a gyümölcstermés szempontjából a legnagyobb károkat nem a téli mínuszok, hanem a tavaszi fagyok okozzák. Amikor a rügyek már duzzadnak, esetleg virágzásnak indulnak, akár –2–4 Celsius-fok is súlyos károsodást okozhat. Ez különösen az olyan korán virágzó fajokra igaz, mint a kajszi vagy az őszibarack. Persze, ma már – mint az például tavaly kiderült – a kései virágzás sem jelent garanciát arra, hogy ne érje fagykár gyümölcsfáinkat.
Mit tehetnek a termelők és kerttulajdonosok?
A mostani erős téli fagyok idején elsősorban megfigyelésre van szükség. Érdemes:
- mulccsal takarni a fák tövét a gyökérzóna védelmében,
- kerülni a felesleges bolygatást, metszést,
- figyelni a későbbi felmelegedéseket és az azt követő lehűléseket.
A fajtaválasztás és a termőhely adottságainak figyelembevétele hosszú távon a legfontosabb védekezési eszköz.
Forrás: agroinform.hu
