A Lencsési panelek 30-40 százalékának, főleg az erkélyei, kisebb részben az ablakai úsznak a karácsonyi fényárban. Azt azonban sajnáltam, hogy nem találtam olyan tízemeletest, amelyiknél szünet nélkül legalább öt emelet világítana összefüggően.
A kertvárosi részeken – ez akár a Lencsésin, akár Jaminában – elsősorban a bejárati ajtókat, kerítéseket, bokrokat, fenyőfákat díszítik fel.
Ellenben Jamina villanyfényes főutcáján (Kolozsvári/Madách) szinte egyik házikó sincs felcicomázva, csak a kisebb utcácskákon találtam hangulatos portákat.
A békéscsabai kincseknél, a podsztyenás házaknál pedig a kerítésen belül, az udvari tornácra van kiakasztva sok-sok csilli-villi fényfüzér. Illetve egyre népszerűbbek a házfalra vagy a hóra való vetítések. (Hahó! Nálunk már lassan csak akkor lesz hó, majd ha piros hó esik.)
Miközben elvarázsolt a fény és a sötét, hirtelen 19.55 lett. Csak úgy suhantak mellettem az autók haza. Persze így tettem én is, hogy ne kelljen majd bólogatnom – mint egy kezdő boxoló az edzőjének – a biztos úrnak, hogy „Természetesen tudom, belecsúsztam a tiltott idősávba…”.
Majdnem túlmentem a célon, hiszen a Lencsési úton a támpont, sarki ivó most nincs kivilágítva. Mindenki otthon nézte a Columbót.
***
Szalay Ágnes, békéscsabai történész mindezzel kapcsolatban elmondta, már az ókorban is díszítettek fákat, de az 1400-as évek végén díszítettek először igazi karácsonyfát, almával és ostyával. Az első gyertyák a fenyőfán az 1660-as évektől ismertek, és a mai fogalmaink szerinti karácsonyfa és annak díszei a 18. század végén alakultak ki.
„Magyarországon a XIX. század elején jelent meg – folytatja. – A XX. század elején már helyeztek rá elektromos égősort is, de az csak a gazdagok kiváltsága volt. A fának és a díszeknek is volt vallási jelentésük – a fa a Paradicsom fája, a piros gömbök az almák –, de mára ezek sokadik tartalommá csökkentek, inkább a választék sokfélesége, a díszek mivolta határozza meg, hogy ki, mivel díszíti a fenyőfáját vagy éppen műfenyőjét.”
Galéria
Hozzáfűzi, egyébként, hogy milyen és mekkora a fa, milyen díszek kerülnek rá, az országonként, nemzetenként eltérő. Érdekesség, hogy angol földre a brit uralkodónak a hannoveri házzal kötött frigye révén került a karácsonyfa, német területről. Az adventi koszorú határozottan a XIX. század „terméke”, amelyet Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész készített először. Fényfüzérek a lakásokon, házakon, erkélyeken inkább az utóbbi évtizedekben jelentek meg, amikor már mind több üzletben, áruházban váltak elérhetővé és egyre nagyobb választékban.
„Ugyanakkor a Dolgozók Lapja egyik 1973-as száma már arról is beszámol, hogy a KIMÉV a hagyományos karácsonyfadíszek mellett új, dekorációs fényfüzérek gyártásába is fogott” – fogalmaz.
És egy kakukktojás: a békéscsabai Andrássy út – Fotó: behir.hu/Such Tamás
