Kádár Ferkó: Mit ér a férfi bajusz nélkül?

2020. november 5. 15:07 | Such Tamás

November elsején a BMC néhány tagja is csatlakozott a Movember, illetve a MentsManust! bajusznövesztő kampányhoz. Nálam ez négy napig tartott… Úgy látszik, még nem vagyok felkészülve rá. Gyávaságomat ellenpontozva, megkerestem Békéscsaba egyik legnagyobb bajuszosát: Kádár Ferkót.

Noha Kádár Ferkó nem a Movember miatt viseli büszkén arca ékét, de ha én a hazai kampány felelőse lennék, mindenképp „megvenném” az arcát. És nem is a legendás fotószínháza kiegészítőjeként növesztett kackiás bajszot, hanem még gyermekkorában, a körösladányi példaképeit látva – többek között a dédnagyapját – határozta el, ha egyszer megnő, neki is olyan lesz.

Erről beszélgettünk egy kicsit; ismeretségünk uszkve 32 esztendős, így tegeződtünk, mint siheder korunkban.

 

Kádár Ferkó vándorfotográfus

Ezt a Dali képet a gyermekei, Katica, Kende és Kolos készítették tavaly karácsonyra

 

– Azért sokáig vártál.

– Sokáig. Csak 16 éve van pödört bajszom.

 

– Az ember utál beretválkozni. Nem a lustaságból hagytad meg?

– Nem, mert egy pödört bajusszal sokkal több gond van.

 

– Az ágy végéhez kifeszített damillal alszol az éjjel?

– Ma már nem kell bajuszkötőt használnunk. A bajuszwax segítségével sokkal könnyebb. Egyébként a nagy háborúban, a gázálarc vetett végett a daliás magyar bajusznak. Akkoriban még nem sokat ért a férfi bajusz nélkül.

 

Kádár Ferkó vándorfotográfus

2017-es, IX. Kiskunsági Bajuszfesztivál; Kádár Ferkó a Bajusz szakáll kategória koronázatlan császára

 

– Mit szóltak annak idején a közvetlen hozzátartozóid?

– A feleségem, Manni támogatta… noha eleinte sokan beszólogattak, hogy „Mi van, Bajusz Matyi?”, de a legtöbb embernek tetszett. Arra azonban büszke vagyok, hogy 16 éve még nem volt divat.

***

Ferkóval először '88-ban, a bakuczi építőtáborban találkoztam, együtt gyűrtük a kukoricacímert és a 40 fokot. A jó 300 fős táborban se perc alatt szembeötlött a kicsattanó életkedve és a hihetetlen, földöntúli üzenettel vibráló kék szeme – amely nem éppen a mindennapok gyermekére utalt.

Öt év múlva már Orosházán voltunk katonák. Ferkó a szabadideje nagyrészét édes hármasban töltötte a kottaállványával és a citerájával. Az előbbi miatt a társaink szimplán csak Kottásnak hívták, én meg nagyképűen, hogy csavarjak egyet a kiváló kreativitáson: Scottynak szólítottam. Rajta abszolút nem fogott ki az egy év értelmetlen kalitkaidő: feneketlen vitalitással sajnálta le a mindennapokat. Ennek következtében a lehető legjobb emberek kerültek köré, és ő is közéjük.

 

Galéria

 

A leszerelést követően a békéscsabai (kis) Ofotértben kapott állást. Általa idővel átjáróházzá vált az üzlet. Számos fotográfus kereste fel, mert egy jó kedélyű, megbízható laboránst ismertek meg benne. Ő pedig akitől csak tudott, csente a szakmai fogásokat. S mint született individuum hamar rájött, hogy lépnie kell, s így előbb-utóbb ő is a nyakába akasztott egy gépet, s elkezdett szárnyalni.

Az első komolyabb fotóit honnan máshonnan, mint egy sárkányrepülőről készítette két kedves településéről: Tiszadadáról (ahonnan Manni, a felesége származik), és a szülővárosáról: Körösladányról. A kópiákat először kiállításokon mutatta be, s a nagy sikernek köszönhetően képeslap formátumban is forgalomba hozta őket.

A többi már történelem…

Kádár Ferkó vándorfotográfus

További programok »

Itthon

Békéscsaba napjainkban

Józsa István Soma, a fent nevezett Fb-csoport alapítója és adminisztrátora szíves örömest állt rendelkezésre azzal összefüggésben, hogy egyrészt mit lehet, mit érdemes tudni róla, másrészt pedig az immár közel 26 ezer tagot számláló közösségről.
15:59
FEL