1846. július 15. – Az első magyar vasútvonal átadása
Százhetvenkilenc évvel ezelőtt ezen a napon adták át Magyarország első vasútvonalát, mely két év munkája nyomán, a Magyar Középponti Vasúttársaság irányításával, Pest és Vác városa között készült el – olvasható a Rubicon online felületén. Az első – magántőkéből épített – vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasút megépítése, hogy aztán a neoabszolutizmus, majd a dualizmus idején folytatott építkezések nyomán a sínek a századfordulóra behálózzák a teljes történelmi Magyarországot.
Ullmann Móric felhívására az amerikai vasútépítési tapasztalatokkal rendelkező porosz Karl Friedrich Zimpel két éven belül elkészítette az építkezés terveit, anyagi viták miatt azonban hamarosan távozott az országból, így a tervezés és az engedélyeztetés is elhúzódott. Végül a Helytartótanács 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezés terveit. Az építtető a Magyar Középponti Vaspálya Társaság – elterjedtebb nevén a Magyar Középponti Vasút – lett, és az Ullmann-féle Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hiteleinek köszönhetően hamarosan kiírták a beszerzési pályázatokat is. A Pest-Vác vonal második főmérnöke és építési igazgatója közben – a szintén porosz – August Wilhelm Beyse lett, akinek vezetésével 1844. október 5-én a munka is megkezdődhetett.
Az első magyar kötött pályát import acélból, walesi és poroszországi kohók által gyártott rudakból építették meg, a talpfákat a magyar tölgyerdők, a sínek rögzítéséhez használt csavarokat pedig Resicabánya kohói biztosították. A 33 kilométer hosszú vasútvonalat József nádor és felesége 1846. július 15-én nyitotta meg a forgalom számára, az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is elgördült az első szerelvényen Vácig – írják az internetes oldalon.
1966. július 15. – A magyar férfi labdarúgó válogatott 3:1-es győzelmet aratott a brazilok ellen
A világbajnoki csoportmérkőzésen a lelátón 57 455 néző foglalt helyet, a játékvezető pedig az angol Kenneth Dagnall volt – idézi fel az eseményeket a Magyarválogatott.hu. Óriási ütközetre készülhetett Liverpool népe: a helyiek elsősorban a brazilok játékára volt kíváncsiak, és arra számítottak, hogy Gérsonék legyőzik az életükért küzdő magyar csapatot, és ezzel bebiztosítják a továbbjutásukat. A mieinknek egyetlen lehetősége maradt: nyerni, és ezzel életben tartani a továbbjutási reményeket, hiszen az első mérkőzésen kikaptak Portugáliától. A két nagy futballnemzet csatája igazi csemegének ígérkezett, és nem is kellett csalódnia a stadiont megtöltő tízezreknek, valamint a televíziós közvetítést követő millióknak sem.
A 3. percben már megzördült a brazil háló. Bene indult meg a jobb oldalon, és a többi már történelem… szédületes cselekkel, jobbra-balra húzva leültette Gérsont majd Bellinit is, végül 7 méterről a rövid alsó sarokba helyezte a labdát - 1-0 ide!
Valamivel később Lima zúdította szabadrúgásból, bődületes erővel kapura a labdát a magyar térfél közepéről, ami a sorfalról éppen Andrade Tostão elé pattant, ő pedig 14 méterről a bal felső sarokba rúgta a labdát. 1-1.
Végül a 64. percben siker koronázta a sorozatos magyar akciókat - és nem is akármilyen! Bene száguldott el a balszélen, középre adására pedig Farkas János érkezett két védő között, és 12 méterről, akrobatikus mozdulattal, kapásból rúgta a labdát a bal alsó sarokba. Klasszis találat, 2-1.
A 74. percben ismét Albert tört feltartóztathatatlanul előre, a jobbján száguldó Benének adta a labdát, akit a tizenhatoson belül Henrique hátulról fellökött, így kaptunk büntetőt A tizenegyest Mészöly Kálmán végezte el, és higgadtan a jobb alsó sarokba küldte a labdát. 3-1! – így írta le a mérkőzés utolsó gólját a weboldal.
2000. július 15. – Hivatalosan is ez a dátum lett a Bíróságok Napja Magyarországon
A bíróságok napjáról 2000. június 24-én döntött az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). első alkalommal 2001-ben ünnepelték ezt a napot – olvasható a Wikipédián. Az OIT július 15-ét – a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját – nyilvánította a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt. A jogszabály rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, amely szerint a bíró csak a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A törvénycikk hatályba lépésétől a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. A bíróságok napja munkaszüneti nap az igazságügyi alkalmazottak számára, minden bíróság zárva van.
A bíróságok napján adja át a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke a Juhász Andor-díjakat a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak a kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként.
