Jövőre is lesz cafeteria

Bár több, ma még adómentes béren kívüli juttatás után is kell majd adót fizetni januártól – ami a munkáltatóknak 2 százalékkal több bérterhet jelenthet –, a munkaadók túlnyomó többsége megtartja a cafeteriacsomagot, hogy megőrizze a munkavállalóit – állítja Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója cége 2 ezer céget felölelő felmérésére hivatkozva.

Szerinte Magyarországon 1,5–1,8 millió ember kaphat valamilyen cafeteriajuttatást a csaknem 4,5 millió foglalkoztatottból, ugyanakkor Fata László cafeteria-szakértő szerint csak a SZÉP-kár­tyások száma másfél millióra tehető. A Cafeteria Trend és a Szent István Egyetem csaknem 700 munkáltatót felölelő kutatása szerint a munkaadók átlagosan 390 ezer forintot költenek dolgozónként béren kívüli juttatásra az idén, az összeg évről évre nő. Az Edenred kutatása szerint 320–350 ezer forint közé tehető az átlagos éves cafeteriakeret.

  • az óvodai, bölcsődei ellátás,
  • a számítógép-használat,
  • és a munkáltató kamatmentesen adhat lakáshitelt a dolgozójának.

Ellenben a diákhitel-támogatás vagy a kockázati biztosítás 2019-ben jövedelemként adózik, s elveszti adómentességét a kulturális és a sportbelépőjegy is.

Fata László jelezte: nem ritka, hogy meghatározó cégek egymillió forintot költenek fejenként a ca­feteriára, ebben egészségbiztosítás, például magánorvosi ellátás ugyanúgy szerepel, mint nyugdíjbiztosítás vagy gyermekelhelyezés. A szellemi munkakörben dolgozó huszonévesek a laptopot, a telefont vagy az otthoni munkavégzést alanyi jognak tartják, nem juttatásnak – értettek egyet a felszólalók. A fiatalok egy–három évet képzelnek el egy munkahelyen, és örülnek a képzési lehetőségeknek. A középkorúak nagyra értékelik az egészség- és nyugdíjbiztosítási cafeteriaelemeket.

 

Forrás: Világgazdaság

Megosztás:

Címke: ,